Az MTI akkori információja szerint az MSZP által delegált Gyuricza Péter és Ladvánszky György, illetve az SZDSZ-jelöléssel mandátumot nyert Tímár János tartózkodott, míg Szalai Annamária (Fidesz) és Tirts Tamás (KDNP) nem vett részt a döntéshozatalban.

A médiatörvény rendelkezései szerint a második körben már a testület elnöke is leadhatja voksát, ám ha ezúttal sem kap kétharmados támogatást az indítvány, akkor harmadik, immár egyszerű többséget igénylő döntés következik. Utóbbi esetben azonban vagy rendkívüli ülést hívnak össze, vagy csak az ORTT augusztus végéig tartó nyári szünete után szavaznak.

Ez viszont - korábbi nyilatkozatok szerint - alapvetően veszélyeztetné a tervezett határidőt: azt, hogy a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által használt hullámsávok koncessziójának novemberi lejártáig eldőljön, melyik társaság használhatja e frekvenciákat a következő hét esztendőben, de legfeljebb a most használt analóg technológia leállásáig.

Majtényi László, az ORTT elnöke három hete beszélt arról az MTI-nek, hogy szorosak a pályázat határidői, a menetrendben időtartalék igazából nincs, noha "lehetnek egyhetes csúszások, de annál több nem".

Az ORTT a december 31-én lejárt frekvenciastop miatt nem tudta tavaly kiírni a pályázatot a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által 1997 óta használt két frekvenciatartományra, majd a testületen belüli viták mellett az is hátráltatta a munkát, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) csak június közepén döntött egy, a témába vágó médiatörvény-módosításról. Az Ab akkor megsemmisítette azt a passzust, amely lehetővé tette volna, hogy a hullámsávok jelenlegi használói pályázat nélkül újrázhassanak.