Júniusban döntenek a rádiófrekvenciákról

A médiatörvény előírásai alapján az első két döntéshozatali körben kétharmados többséggel határozhat az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a kiírásról, a harmadikban viszont elég a feles arányt átlépni; a második és a harmadik menetben a médiahatóság elnöke is szavazhat, az elsőben azonban nem.

(Az ORTT-ben - a kormánypárt és az ellenzék közötti paritás megteremtése érdekében - a két MSZP által delegált tagnak három-három, a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ jelöltjeként bekerültnek, valamint az elnöknek két-két voksa van.)

Az MTI korábbi információja szerint a győztesek az analóg rádiós műsorszolgáltatás (2014-re előirányzott) leállásáig, de legfeljebb hét évre nyerhetnék el a hullámsávtartományt, mégpedig - a folyamatos műsorszolgáltatás biztosítása érdekében - november 19-i kezdőnappal. Az ugyanakkor még nem egyértelmű, milyen módon határoznák meg a díjat, amelyet a jogosultság megszerzőjének fizetnie kell.

Az egyik elképzelés szerint egy minimálösszeget határoznának meg, míg egy másik elgondolásban egy "plafon" is szerepelne. Van olyan felvetés is, amely szerint egy fix summa mellett egy mozgó része is lenne a díjnak - ezt az adó reklámbevételeinek arányában szabnák meg. Az indulás feltétele volna az értesülés szerint az a vállalás, hogy napi 24 órában sugároz a rádió, akárcsak az, hogy a magyar zene arányának el kell érnie a 35 százalékot.

Ez utóbbi kitétel a hallgatók számára is érzékelhető műsorrendváltozást hozhat, hiszen az ORTT év elejétől április közepéig tartó összegzése szerint a Danubius Rádióban 30, a Sláger Rádióban 25 százalék volt a hazai dalok aránya. Összehasonlításképpen: a Magyar Rádió Kossuth adóján 74, a Petőfin 23, a Rádió1-hálózat vizsgált adóin 1 százalék körüli volt ez az arány.)

A médiatörvény előírásai szerint 14 hónappal a műsorszolgáltatási jogosultság lejárta előtt jeleznie kell a működtető társaságnak a megújítás iránti igényét. Ha ez nem történik meg vagy nincs helye újrázásnak, a lejárat előtt 12 hónappal meg kell pályáztatni a sávtartományt - csakhogy a döntést több körülmény is hátráltatta.

Egyfelől nem volt egyértelmű, hogy a kilencvenes években nyert hétéves - öt esztendővel már meghosszabbított - koncesszió lejárta után mi a teendő: lehet-e ismét újrázni vagy pályáztatni kell. Erről ugyanis nem rendelkezik a médiatörvény, a köztársasági elnök pedig az előző év utolsó napjaiban előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalta azt a jogszabály-módosítást, amely újrázási lehetőséget adott volna a két adónak.