2022. január 23. - Zelma, Rajmund

Nyerő helyzetben a magyarság

Manapság jó magyar politikusnak lenni: az elmúlt évek harcai utáni megegyezés gyümölcse beérni látszik, s úgy tűnik egyre több magyar számít újra az elitre.
2009. április 6. hétfő 07:39 - Kőrösi Viktor Dávid
Társadalmi összefogás, politikai siker

Azt korábban már sokszor megírtuk, hogy az erdélyi magyar összefogás ügye nem csak társadalmi, de politikai szempontból sem lényegtelen kérdés. Létfontosságú az, hogy az erdélyi magyar társadalom meg tudja őrizni, meg tudja erősíteni közösségi jellegét, amihez azonban szükség van a politikai összefogásra is. A politikai összefogás megtörténtével pedig beigazolódni látszanak a HírExtra korábbi írásai: mind az erdélyi magyarság, mint a magyar politikai elit jövőjét illetően bíztató felmérések láttak napvilágot a napokban.

Mindenekelőtt az, hogy az erdélyi magyarok 87 százaléka támogatja a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Markó Béla vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáját. Ez egyfelől (igaz, nem sokkal, de akkor is) nagyobb arány, mint amennyien a helyhatósági választásokon támogatták az RMDSZ-t a Magyar Polgári Párttal (MPP) szemben.

Másfelől pedig – ennek előzményeiről szintén írtunk, s maga Tőkés László is nyilatkozta a HírExtrának – utólagos legitimációt ad Tőkés Lászlónak arra, hogy az RMDSZ-szel megkötött megállapodásra valóban szükség volt.

Harmadfelől az elit irányába megnyilvánuló bizalom koszolidációja az alapja a sikeres mozgósításnak, s annak, hogy újra minimum három, de akár négy EP-képviselő jusson be az Európai Parlamentbe.

A konszenzus jó hatással van


A konszenzus tehát jó hatással van az erdélyi magyar politikusok megítélésére, s várhatóan ez még erősödni is fog azzal, hogy nem sokára elindulnak az EMEF tárgyalásai. Az tudva lévő, hogy az EMNT-RMDSZ, vagy másképp megfogalmazva a Tőkés-Markó kiegyezés nem hozott örömkönnyek közötti összeborulást. Ellentétek továbbra is vannak, a helyzet „csak” annyiban változott, hogy azzal, hogy az MPP marginalizálta saját magát, s az EMNT vette át a helyét az RMDSZ ellenzékeként, az addigi kompromisszumképtelenség és a másik ellenségnek tekintése is lassan a múlté lesz.

A megmaradó ellentétek feloldására, kiváló alkalom lehet az EMEF, ha tovább sikerül erősíteni azt a - még igen gyenge lábakon álló - képet a felekben, hogy a felek egymás vitapartnerei, akkor a politikai bizalom erősödésével együtt erősödhet az erdélyi magyarság kohéziója is. Ez pedig nem mellékes (főleg nem választások előtt), különösen azért, mert olyan területeken igyekeznek közös álláspontot kialakítani az új erdélyi parlament résztvevői, amelyek alapvető fontosságúak egy kisebbségben élő közösség számára. A társadalmi, szociális és gazdasági célkitűzések, azok egységes és konzekvens képviselete nem csupán a magyarságnak jó, de az erdélyi magyar politikai elitnek is, amely népszerűbbé tudja tenni saját magát.

Magyarországon a negatív kampányok, a másik lejáratásának hatása, hogy a társadalom nagy része – belefáradva a napi harcokba – inkább távol marad és apolitikussá válik. Ez Erdélyben végzetes lenne.

Bizalom és bizalmatlanság

Ezzel szemben egy felmérés szerint az erdélyi magyarság 84 százaléka bízik az RMDSZ-ben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Tőkés László több mint 2,5 százalékot kapott a 2007-es európai parlamenti választásokon, akkor körülbelül ott vagyunk, amit fentebb írtunk: a magyarok majd’ 90 százaléka bízik valamelyik magyar politikusban, illetve politikai oldalban.

A bizalmat tekintve második helyen van az Európai Unió, s mindössze ötödik a hajdanán a magyarok között igen népszerű államfő, Traian Băsescu, aki körülbelül 300 ezer szélsőjobboldali szavazóért cserében veszít el körülbelül ugyanannyi magyart a 2009-es elnökválasztáson. A szélsőséges retorika, az államférfihez egyáltalán nem illő viselkedés, a megrögzött autonómiaellenesség, a látens magyarellenesség pedig megbosszulja magát. Jelenleg a magyaroknak kevesebb mint fele bízik az államelnökben a korábbi 62 százalékkal ellentétben, ami nagyjából 250 ezer magyar szavazatot jelent.

Băsescu számára még az is tetézi a problémát, hogy az RMDSZ azon gondolkodik, hogy saját jelöltet indít. Ennek nyilvánvalóan taktikai szerepe van, hiszen ezzel a lépéssel a Szövetség az államelnökkel még most is szimpatizáló 48 százalék magyar szavazatát is kivenné Băsescu zsebéből, ami komoly csapás lehet, akár az államfői székébe is kerülhet. A magyarok szavazatainak elvesztése igen komoly probléma lenne a duplázásra készülő elnök számára, még akkor is, ha az INSOMAR januári felmérése alapján a megkérdezettek 59 százaléka voksolna a jelenlegi államelnökre.

Az RMDSZ tehát a mérleg nyelve lehet, amivel újfent felértékelné saját magát, kvázi döntéshozó pozícióba kerülhetne. Ezzel megnőne az a zsarolási potenciál, amivel akár hallgatólagos, akár nyílt megállapodásokat lehet kötni, még az autonómia kérdését illetően is.

Markó Béla azt nyilatkozta, hogy megvárják, amíg a pártok előrukkolnak az államfőjelöltjeikkel, a jelöltek pedig a programjaikkal, s csak azután döntenek. Markó Béla telefonja valószínűleg sokat fog csörögni az államfőjelöltek programalkotásának időszakában.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását