A kisebbség-orientált gazdasági tervezés

A kanadai kormány gazdaság élénkítő stratégiájának egyik központi törekvése annak a gazdasági szakadéknak a felszámolása, mely a társadalom őslakos és nem-őslakos tagjai között húzódik. A HírExtra kérdésére Boucher úr kifejtette, hogy a gazdasági fejlődés lehetősége az integrációs törekvések egyik húzómotorja.

A keddi előadás külön figyelmet szentelt arra, hogy egyedül a szakadék felszámolása 5,8 - 7,8 millió dolláros gazdasági többlettel járhat. Amint az őslakosok a kanadai gazdaság egyenjogú tagjává válnak, a nemzet kereskedelmi sikerességének egy új fejezete kezdődhet el. A gyorsan népesedő Első Nemzet új felvevőpiacot is jelent, emellett a drámaian növekvő őslakos üzleti szektor új munkahelyeket termel, és ezáltal jólétet teremt.

Házi feladat Magyarországnak

Mindebből kiderülhetett, hogy a kanadai kormány időt, pénzt és munkaerőt nem kímélve reagál az őslakos kisebbség által felvetett kérdésekre. A problémaérzékenység a minél pontosabb meghatározásokkal, felvetésekkel mutat párhuzamot, tehát az északi siker egyik titka maga a felkészültség és a kommunikáció.

Magyarország számára példaértékű az is, hogy a kanadai integrációs stratégia szakít a szolidáris logikák kizárólagosságával. Amire mi évtizedeken keresztül nem helyeztünk kellő hangsúlyt, azt Kanada már a huszadik század végére belátta: az integráció nem sajnálatból, lelkiismereti okokból vagy egyéb morális kötelezettségekből fontos csupán, hanem nagyon kemény nemzeti szükséglet és gazdasági érdek is.

A roma integráció kulcskérdés a nemzet gyarapodása szempontjából. Most a válság legalján különösen meg kellene fontolni, hogy a lehetséges nyugati hiteleket mibe fektetjük bele. Az ország gazdasági átrendezését kísérő zajos vitákban a romaügynek kellene az egyik leghangosabbnak lennie. Busásan megtérülő befektetésről van szó, a Boucher prezentáció világosan rámutatott, hogy egy együtt álmodó társadalom, egy békés és harmonikus együttélés érdekében egyszerűen nincs olyan ár, ami túl nagy lenne.