A tét a szelektív forgalmazás lehetősége. Az 1999 óta érvényben lévő és jövőre megújítandó európai szabályozás lehetővé teszi a luxuscégeknek, hogy saját hálózatukon juttassák el a vevőkhöz termékeiket - emlékeztet a párizsi Le Monde. Ha ma a Guerlain nem hajlandó szupermarketeken keresztül árusítani parfümjét, ez nem minősül a forgalmazás megtagadásának. Az eBay azonban el szeretné érni, hogy amikor a jelenlegi szabály érvényessége lejár, a világhálón maga is árusíthassa az eddig exkluzív luxusterméknek tekintett presztízskozmetikumokat, órákat, stb.

A párizsi divatdiktátorok és az eBay vezetői egymásnak adják a kilincset Brüsszelben, a bizottság konkurenciaügyekkel foglalkozó biztosánál, hogy kifejtsék "konkurens" érveiket.

Richard Nash, az eBay brüsszeli főlobbistája azzal érvel, hogy az internetes kereskedelmi cég a fogyasztó érdekeit védi, mert a vevőt a divatipar "megkülönböztető bánásmódnak veti alá" azzal, hogy csak saját butikjaiban és az azokhoz kapcsolódó portálokon árusítja márkáit. A vita nem új: tavaly az internetes kereskedelem óriásának számító eBayt már arra kötelezték, hogy fizessen 38 millió eurót (12 milliárd forint) a Luis Vuitton luxusmárkát is magában foglaló LVMH-nak a szelektív forgalmazás elvének megsértése miatt, és megtiltották számára, hogy Franciaországban felvegye internetes kínálatába a Dior, a Guerlain, a Givenchy és a Kenzo kozmetikumait és parfümjeit.

Az eBay azonban folytatja kampányát: azt hangoztatja, hogy a luxusipar nagyjainak túl magas a haszna, például az eBayen vásárolt luxus ruházati cikkek 38 százalékkal olcsóbbak, mint a francia butikokban - nem beszélve arról, hogy a portálhoz az összes európai fogyasztó hozzáférhet.

A luxuscégeknek is vannak nyomós érvei. A Boston Consulting Group tanulmányt készített a nagy francia divatcégeket összefogó Colbert bizottság számára, és ebben kimutatta, hogy a luxuscégek 30 ezer butikot tartanak fenn Európában, a hálózat igen sűrű, Maastrichtban például 40, Portóban 54 ilyen üzlet működik, ez pedig sok pénzbe kerül. A Colbert bizottság szóvivője, Elisabeth Ponsolle egyrészt azt hangsúlyozza, hogy a divatházak fele már maga is árusít a hálón, mert ez kiegészíti a fizikai kereskedelmet. De hozzáfűzi: az interneten nem lehet érezni a parfüm illatát, nem beszélve egyéb hátrányokról, például a hamisításokról.

A hamisított márkás termékek forgalma a szóvivő szerint jelenleg is évi 200 milliárd euró - vagyis nagyobb, mint a szektor 170 miliárd eurós európai üzleti teljesítménye. Az LVMH becslése szerint 2005-ben az interneten vásárolt órák, parfümök vagy táskák 90 százaléka hamisítvány volt. "S ha a vevő egy kópiát vásárolt, nincs semmilyen lehetősége arra, hogy kártérítést követeljen".