Hangya trükk – Ha eltévedsz a sivatagban, bátran hagyatkozz a szaglásodra

Korábban is ismeretes volt, hogy a Nap alapján tájékozódnak, valamint számlálják lépteiket, a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet kutatóinak munkája szerint azonban még a szagokat is felhasználják.

"Csápjaikkal szaglásznak" – mondta Markus Knaden rovarkutató. A fajnak több szaglási idegpályája van, mint a muslicának. A német kutatók megfigyeléseiről szóló tanulmány a Frontiers in Zoology című szaklapban fog megjelenni – számolt be a Der Standard című osztrák lap internetes oldalán.

A nagy hőség és a messze fellelhető táplálék miatt a sivatagi hangyák nem hagynak hátra illatnyomot, mint hűvösebb régiókban honos rokonaik, hiszen az hamar elillanna. Ehelyett a tartós, helyhez kötött illatokat használják tájékozódásukhoz. Mivel a sivatagi hangya a boly körül mintegy száz méter sugarú körben keresi táplálékát – többnyire elpusztult rovarokat -, igencsak nehéz visszatalálnia a fészek bejáratához, a sivatagi talajban megbúvó apró lyukhoz.

Eddig ismert volt, hogy a Nap állásához igazodnak, valamint megjegyzik, mennyit haladtak egy irányba, az egyes távokból pedig kiszámítják a hazafelé vezető utat.
A rendszer azonban korántsem hibátlan. A hangyák eljutnak a fészek közelébe, de pontosan nem találnak el a bejáratig. Ehhez szükségük van térbeli jelekre, mint például kövekre, és – amire most jöttek rá a jenai kutatók – szagokra.

A kutatók négy különböző illatanyagot azonosítottak a sivatagban, majd ezekkel jelölték meg a fészek bejáratát. Az eredmény: a hangyák jóval gyorsabban megtalálták a bejáratot az illatanyagok segítségével, mint azok nélkül. Azokban a kísérletekben pedig, ahol a hangyákat egy cél nélküli csatornába vezették, szintén egyenesen a begyakorolt illatforrás felé tartottak.