Összefogást sürgetett a kormányfő

A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a harmadik Magyar Köztársaság az elmúlt 20 év legnagyobb és legmélyebb kihívása előtt áll. Igaz ez a köztársaság belső, társadalmi-demokratikus viszonyaira, és igaz ez a gazdaságára is - mutatott rá vitaindító beszédében.

Azt mondta: mindez sok tekintetben egybeesik azzal a "felfordulással", ami a világban tapasztalható. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy a rendszerváltásban részt vevők többsége akkor azt hitte, a harmadik Magyar Köztársaságban alapvetően senkinek nem kell megküzdeni azért, mert magyar, és soha nem fordulhat elő, hogy "a cigánykérdést kriminalizálják".

Hozzátette, a rendszerváltást megelőző évtizedekben Magyarország belső társadalmi szolidaritása azt sem engedte volna meg soha, hogy ezek az eszmék helyenként jelentős, illetve tömeges támogatást kapjanak. Úgy fogalmazott: ez a magyar szabadság és a magyar demokrácia egyik nyilvánvaló, "nagyon súlyos és nagyon mély betegsége".

Gyurcsány Ferenc szerint "már nem Csurka István (MIÉP-elnök) radikalizmusával állunk szemben". Szavai szerint "egy sokkal virulensebb", fiatalok által támogatott, az ország majd minden településére eljutó radikalizmussal állunk szemben, amely "szöges és éles ellentétben van mindazzal, amit mi gondolunk Magyarországról és a világról. Ha úgy tetszik, mindazzal, amit mi a rendszerváltozás során hittünk".

A XX. század történetéből sok mindent megtanulva azt is tudni lehet, hogy a nacionalista, radikális, szélsőséges mozgalmak leginkább akkor erősödhetnek meg, amikor szociális és társadalmi kihívásokkal kell szembenézni, alapvetően a gazdaság oldaláról keletkezett konfliktusok nagyon gyors szélesedése miatt - olvasható a beszédben.

Gyurcsány Ferenc szerint normális esetben a nemzeti érdek nem keresztezi rövid távon sem az egyéni, sem a családi érdeket, de ez most nem az a helyzet. A jelenlegi helyzetben rövid távon a nagyon sok átalakítás a nemzet érdeke. Mindez ma alapvetően arról szól, hogy hogyan lehet egy hatékonyabb, erősebb, fenntarthatóbb gazdaságot formálni. Ez a nemzeti érdek ma, rövid távon, ütközik százezrek vagy milliók személyes, vagy családi érdekével - mutatott rá.

A következő napok, hetek egyik legnehezebb kérdése, hogyan lehet egyesíteni, hogyan lehet összhangba hozni mindazt, ami gazdaságilag szükséges lenne és társadalmilag is lehetséges - vélekedett a kormányfő.

Hangsúlyozta: más a felelőssége a kormánynak és más a demokratikus politikai közösségnek. "De van közös feladat, ha abban egyetértünk, hogy vissza kell fordítani ezeket a folyamatokat" - áll a beszédben.

A miniszterelnök azt kérte a jelenlévőktől, segítsék ahhoz az országot, hogy jobban értse, mi történik ebben a világban. És segítsék ahhoz is, hogy újra legyen ereje többet elérni. Ahhoz, hogy ne gondolja azt, majd valaki megoldja ezt a problémát helyette.

Kiemelte: világosan látszik, hogy a válságban az Európai Unió intézményrendszerei lényegesen hatékonyabban védik a korábbi tizenötök(a régi tagállamok) érdekeit, és alig-alig tudnak valamit mondani az újonnan csatlakozóknak. Mindezt persze úgy, hogy a tizenötök is azt mutatják, nincsen közös, akárcsak rájuk is vonatkozó európai válságkezelési stratégia. Mást csinál Nagy-Britannia, mást csinál Franciaország, mást csinál Németország, mást csinál Olaszország - sorolta a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc szerint nem egyszerűen védekezni kell, többet kell tenni: újra programot kell adni Magyarországnak, amely összhangban van a rendszerváltás alapvető értékeivel. Arra van szükség, hogy a bezárkózó magatartás helyett sokkal nyitottabb, befogadóbb magatartást tanúsítson az ország. Arra van szükség, hogy az értelmiség osztozzon ebben nemzeti feladatban - emelte ki.