Egyre nagyobb a düh Európában: forrong a fiatalság

Európában egyre nagyobb a társadalmi elégedetlenség: emelkednek a lakbérek és az energiaárak, stagnál a gazdaság, miközben több országban a növekvő hitelköltségek is szűkítik a kormányok mozgásterét. A tél közeledtével újabb tiltakozási hullám körvonalazódik, amely Franciaországtól Olaszországon át Görögországig és Spanyolországig egyre több országot érint.

Egyre több országban vonulnak utcára az elégedetlenek

Franciaországban diákok és több százezer tüntető tiltakozott a megélhetési költségek emelkedése, valamint az oktatás elégtelen finanszírozása miatt. A békés demonstrációk mellett fosztogatások és összecsapások is történtek, a hatóságok pedig további biztonsági intézkedésekkel készülnek az újabb megmozdulásokra.

A problémák azonban messze túlmutatnak Franciaországon. Spanyolországban egy 87 éves nyugdíjas kilakoltatása váltott ki széles körű tiltakozást a lakhatási válság miatt. 2015 és 2025 között a lakásárak 80 százalékkal emelkedtek, miközben a bérek mindössze 30 százalékkal nőttek. Portugáliában szintén súlyos gondot jelent a lakhatás megfizethetősége: az ingatlanárak 2015 óta közel a háromszorosukra emelkedtek.

Albániában a korrupcióellenes megmozdulásokhoz csatlakozó diákok már a szegénység, az oktatás és az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt is tiltakoznak, és a teljes politikai elit lemondását követelik. Görögországban több tucat városban vonultak utcára diákok és tanárok, jobb oktatási feltételeket, biztonságos iskolaépületeket és megfizethető lakhatást követelve.

Olaszországban több északi városban tízezrek demonstráltak az alacsony bérek és a drágulás miatt. A megmozdulások során üzleteket fosztottak ki, kövekkel dobálták a rendőröket, és közterületi berendezéseket gyújtottak fel. Giorgia Meloni kormánya szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezetett be, Milánóba pedig 500 katonát vezényeltek a rend fenntartására.

„A tüntetés jog, a városaink lerombolása viszont nem”

– jelentette ki az olasz miniszterelnök.

A fiatalok egyre kevésbé bíznak a jövőben

A tiltakozások egyik közös vonása, hogy a fiatalok egyre nehezebben látják biztosítottnak a boldogulásukat. Marie Hyland, az Európai Unió élet- és munkakörülmények javításával foglalkozó ügynökségének, az Eurofoundnak a kutatója szerint a megélhetési válság aláássa a generációk közötti társadalmi szerződést. Sok fiatal úgy érzi, nem lesz képes olyan jólétet elérni, mint amilyenben a szülei éltek.

A közösségi média szintén felgyorsítja a tiltakozási hullám terjedését. Franciaországban a demonstrációkról szóló bejegyzések száma egyetlen szombaton meghaladta a 2,2 milliót az X-en, ami háromszorosa volt a sárgamellényes mozgalom 2018-as csúcspontján mért értéknek. A francia minták és jelszavak más országokban is megjelentek, a tüntetők pedig online csoportokon keresztül osztják meg tapasztalataikat és szervezik a megmozdulásokat.

A társadalmi feszültséget a politikai szélsőségek is igyekeznek kihasználni. Franciaországban Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés a közbiztonság helyreállítását ígéri, miközben a spanyol Vox a hagyományos politikai erőket teszi felelőssé azért, hogy nem foglalkoznak az emberek mindennapi problémáival.

Spanyolországban a lakhatási válság miatt kialakult politikai konfliktus előrehozott választásokhoz vezethet. A felmérések szerint a konzervatív Néppárt a szélsőjobboldali Voxszal együtt kormányt alakíthat. A lakhatási aktivisták azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tiltakozások a választások után is folytatódhatnak.

A tél újabb válságot hozhat

A következő hónapok egyik legnagyobb kockázata az energiaárak további emelkedése. A közel-keleti háború nyomán dráguló energia egyre nagyobb terhet ró a háztartásokra, miközben a kormányok korábbi, az áremelkedéseket tompító intézkedései fokozatosan kifutnak.

Németország különösen sérülékeny lehet. Phuc-Vinh Nguyen, a Jacques Delors Intézet energiaközpontjának vezetője szerint az ország gáztartalékai történelmi mélyponthoz közeli szinten állnak. Az emelkedő gázárak a fűtési költségeket és az áramárakat egyaránt növelhetik, ami a szomszédos országokban is éreztetheti hatását.

Carsten Brzeski német közgazdász szerint Franciaország és Németország problémái között nincs alapvető különbség: mindkét országot a stagnáló gazdaság és a megfizethetőség romlása sújtja. Németországnak ugyanakkor jelenleg nagyobb pénzügyi mozgástere van arra, hogy enyhítse a lakosság terheit.

A következő időszakban Spanyolországban, Franciaországban, Görögországban és Olaszországban is fontos választások közelednek. A kormányok számára ezért nemcsak a gazdasági válság kezelése, hanem a társadalmi bizalom visszaszerzése is kulcsfontosságúvá válik. Ha a megélhetési gondok tovább súlyosbodnak, az idei tél könnyen az európai elégedetlenség újabb, politikailag is meghatározó időszakává válhat.