A tanulmány 7 ezer, 1991-1992-ben született gyermek nyomon követésén alapult, és figyelembe vették ezeknek az éveknek a meteorológiai adatait is, hogy meghatározzák, mennyi napfényt kaphattak a terhesség utolsó három hónapjában az anyák. 350 anya esetében vizsgálták azt is, a terhesség 37. hetében mennyi D-vitamint tartalmazott a vérük.

Bebizonyosodott, hogy az augusztusban-szeptemberben született gyerekek tízéves korukra 0,5 centiméterrel magasabbak voltak a télen, tavasszal születetteknél, és 12,75 négyzetcentiméterrel nagyobb volt csontjaik összfelszíne.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a gyerekek - azáltal, hogy édesanyjuk terhességének három utolsó hónapja az év legnapfényesebb időszakára esett - nagyobb mértékben részesültek D-vitaminból, ami a kálcium mellett a legfontosabb szerepet játssza a csontképződésben.

"A nagyobb terjedelmű csontok többnyire erősebbek, és az idősebb kori csontritkulás következtében sem törnek olyan könnyen" - mondta az egyik kutató, Jon Tobias, a Bristoli Egyetem reumatológus professzora.

"Minden tényező fontos, ami befolyásolhatja a gyermek csontfejlődését, és a terhes anyák beszéljék meg orvosukkal, kell-e D-vitamint szedniük, különösen, ha gyermekük ősz és tavasz között születik" - fűzte hozzá Jon Tobias.