A történet

Pásztor Albert, Miskolc rendőrkapitánya pénteki sajtótájékoztatóján tett egy olyan kijelentést, hogy a decemberben, januárban Miskolcon történt valamennyi rablás "elkövetője cigány származású volt". Erre azonnal beindult a problémákat cenzúrázó politikai gépezet és Pásztor hirtelen át lett helyezve a megyei főkapitányságra, miközben vizsgálat indult ellene. Csakhogy a város a cigánysággal karöltve kiállt az eddig korrektül és eredményesen dolgozó rendőrkapitány mellett és tucatnyi nyilatkozat mellett még tüntetést is szerveztek az eltávolítása ellen, valamint mondatai védelmében.

A hatalomnak se kellett több: az áthelyezést visszavonták, és az ügy hamarabb lezárult, minthogy bárki kimondhatta volna, hogy „aztarézfánfütyülőrézangyalát”. A rendőrkapitány csak egy „dádát” kapott, amit egyesek kevésnek, mások soknak tartanak. Azonban ettől eltekintve az ügy megmozgatta az országot, ami nagyon is erős jelzés fentre: ne tessék a dolgokat a szőnyeg alá söprögetni, hanem szíveskedjenek megoldásokat eszközölni.

Akik beleszóltak

Természetesen nem mindegy hogy a fentiek folyamán ki, mikor és mit mondott, így nem árt ezt is részéletesebben taglalni. Kezdetben Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese nyilatkozott, amelyben megmagyarázhatatlannak nevezte Pásztor kijelentéseit, és a kisebbség kirekesztésére hivatkozott. Érdemben ehhez társult a Roma Rendőrök Országos Egyesülete, és a Magyar Helsinki Bizottság is.

Erre Draskovics Tibor rendészeti miniszter szombati sajtótájékoztatóján közölte, hogy „a miskolci rendőrkapitány a nyilatkozatával átlépett egy olyan határt, amelyet az állam képviselője nem léphet át, s az áthelyezésével erkölcsi alapú döntés született” és beindította fent említett áthelyezést. Azt azonban ő sem tagadta, hogy Pásztor tehetséges, eredményes, jó vezető. Ám egyesek szerint (Mezőkövesdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete) a miniszter döntése sem épp etikus, ugyanis politikai megrendelés alapján született, és Draskovics távozását követelik.

A társadalom egyes köreiben ez kicsapta biztosítékot, és nagyfokú ellenkampányba kezdtek. A dolog lényegi mivoltát jól jelzi, hogy a miskolci SZDSZ és az ország cigányvajdáinak zöme is kiállt Pásztor mellett - dacára Gusztos és a roma rendőrök véleményének. Ehhez „csatlakozott” a város szocialista polgármestere (Káli Sándor), a miskolci önkormányzat Fidesz-KDNP frakciója és Bencze József országos rendőrkapitány. Tehát már szombaton helyi szinten teljes politikai és civil egyetértés született az ügyben, és nem csak Pásztor személye, hanem kijelentése mellett is kiálltak.

Persze az ország nagyokosai nem bírták ki, hogy bele ne szóljanak abba, amit a „helyiek biztos rosszul tudnak, elvégre ők élik át az eseményeket”. Fodor Gábor SZDSZ elnök vasárnap arról beszélt, hogy „az ügynek komolyabb következményei kell hogy legyenek egy egyszerű figyelmeztetésnél”, míg Gyurcsány Ferenc kormányfő „szeretné, ha a történtek után az maradna meg az emberekben, hogy a vizsgálat elmarasztalta a miskolci rendőrkapitányt, és nem az, hogy a helyén maradt” szavait juttatta el a nagyérdeműhöz. Igaz, hogy a helyzet objektivitását kívülről lehet a legjobban szemlélni - amit a kormányfő meg is próbált -, és az is hogy legfőképp Pásztor szóhasználata ellen emeltek kifogást, de sokkal érdemesebb lenne a megoldást keresni, ahelyett, hogy a szóhasználaton lovagolnak.

Érdemes még megemlíteni Káli Sándor polgármester megjegyzését is: „ezzel az alapkérdés azonban nem oldódott meg. Bár itt és most Miskolcról volt szó, de a probléma, a roma-kérdés egésze nem miskolci specifikus, (…) és ezeket a problémákat Draskovics Tibor miniszternek is el kívánom mondani. A romakérdés sorskérdés, ezzel nem lehet nem foglalkozni.”

„Végre valaki kimondta!”

Fodor Gábornak szavai beteljesültek, ugyanis az ügynek tényleg „komolyabb következményei” lettek. Az egész ország felhördült, de nem a Fodor-Gyurcsány páros védelmében. Csak a HírExtrán eddig több mint 24 ezer ember mondta ki véleményét - a kapcsolódó fórumok is kivételes iramban pörögtek - és ennek csak 2,4 százaléka véleményezte úgy, hogy Pásztornak nem volt igaza. Sőt, majd 79 százalék ennél is egyértelműbben reagált: végre valaki kimondta!

Vagyis megcáfolták Fodor azon véleményét, hogy „a szókészletnek nem lehet része a cigánybűnözés”. Sőt kimondták: be kell vonulnia a szótárba a cigánybűnözésnek ahhoz, hogy normálisan megoldva kikerüljön onnan, nem a szőnyeg alá söpörve virágozzon tovább. Maguk a cigányvezetők (vagyis nagy többségük) álltak ki azért, hogy ez a fogalom létezik, és hogy ezzel le kell számolni! Természetesen nem előítélettel és erőszakkal, hanem legfőképp az oktatással, a társadalmi szakadékok betemetésével, valamint munkahelyteremtéssel - de legelőször is azzal, ami minden normális orvoslás alapja: kimondjuk, hogy a probléma létezik.