Népszerűsége miatt omlott össze a portál

A kínai Közbiztonsági Minisztériumhoz tartozó lakossági személyazonosító információs központ (National Citizen Identity Information Center) a www.nciic.com.cn címen péntektől vált elérhetővé, azonban a túl sok látogató miatt a hétvégére szüneteltetni kellett a szolgáltatást. A törvényességét illetően sokat vitatott oldal karbantartói a hét elején még nem tudták megmondani, hogy a hibát mikorra sikerül elhárítani.

Főként a hamis személyi igazolványok kiszűrésére létrehozott adatbázishoz mobiltelefonon keresztül is hozzá lehet férni. Egy adott telefonszámra SMS-ben kell elküldeni az igazolványon szereplő nevet és azonosítót. Ha a beküldött adatok egyeznek a Közbiztonsági Minisztériumban szereplőkkel, a megerősítő üzenet mellé az igazolványhoz mentett fénykép is megjelenik, a lekérdezés pedig mindössze 5 jüanba (154 forintba) kerül.

Vannak, akik a bejárónőjük adatait, vannak, akik a szerződéskötéseknél felmutatott személyi igazolvány valódiságát szeretnék megtudni.

Lu Szu-pin (Lu Subin), az információs központ igazgatóhelyettese szerint az online szolgáltatáshoz korábban a kormányzati hivatalok, a pénzügyi intézmények, valamint a telefontársaságok férhettek hozzá. Az oldalt eredetileg azért hozták létre, hogy a hamis igazolványokkal való visszaélés ezúton is kivédhető legyen.

A zárt rendszert használó intézmények 2006 és tavaly év vége között több mint 40 millió adatot kérdeztek le, amelyek közül 1,6 millió esetben valamilyen csalásra derült fény.

Az oldal hasznosságához nem fér kétség, bár sokan megkérdőjelezik, hogy ezeket az információkat szabad-e nyilvánossá tenni. Az ellenzők szerint kockázatot jelenthet az is, hogy az adatbázisban tárolt fényképekhez mindössze 5 jüanért bárki hozzájuthat.

Vang Cung-jü (Wang Zongyu), a Pekingi Zsenmin Egyetem jogászprofesszora szerint jobb lenne, ha az adatbázisban található fényképet nem mutatnák, azonban ennek ellenére sem lehet a személyes adatok sérelméről beszélni, mivel az igazolványok egyébként is fényképesek.

A szolgáltatás árát firtatóknak az oldal ügyfélszolgálatán csak annyit válaszolnak, hogy a lekérdezések díját a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság számlájára utalják, egy 1,3 milliárd embert kezelő adatbázis fenntartása pedig egyébként sem olcsó mulatság.