100 módosító inditvány adóügyben

Az SZDSZ - Kóka János frakcióvezető neve alatt - az eddig már a nyilvánosság előtt is jelzett javaslatokat nyújtotta be módosító indítványként. A szabad demokraták emellett teljesen elhibázottnak tartják a kormány által tervezett új típusú cégautóadót, ezért ez erről szóló rendelkezéseket teljes egészében kivennék a jogszabálytervezetből. Ebből a tételből a kormány 30 milliárd forintos bevételt várna.

A liberális párt azt indítványozza, hogy a kormány által javasolt 4 százalékos járulékcsökkentés ne csak a minimálbér kétszeresére, azaz 140 ezer forint alatti jövedelemrészre, hanem a teljes jövedelemre vonatkozzon.

A személyi jövedelemadó 18 százalékos sávhatárát 1,7 millió forintról 3 millióra emelné az SZDSZ: az indoklás szerint ezzel a lépéssel a magyar adórendszer közelítene egy 18 százalékos centrumú egykulcsos adó felé.

Az SZDSZ adómódosító csomagjában szerepel, hogy ne csak a vállalkozásoknál - ahogy a kormány javasolta -, hanem a magánszemélyek esetében is töröljék el a 4 százalékos különadót. Ezeken felül szeretnék, hogy a helyi iparűzési adó összege továbbra is legyen levonható a társasági adóalapból.

A liberális javaslatok között szerepel az is, hogy a nyugdíjjárulékhoz hasonlóan az egészségbiztosítási járulék megfizetését is csak egy felső határhoz kössék, ennek összege évi 30 millió forint lenne.

Az SZDSZ törölné azokat a passzusokat a törvényjavaslatból, amelyekkel szerinte az APEH egy új "ellenőrzési adatbázist" hozhatna létre.Módosító indítványként nyújtotta be a "haláladó" megváltoztatását az MDF. A javaslat szerint 18 millió forintig nem kellene örökösödési illetéket fizetni az egyenes ági rokonoknak, a házastársaknak és a testvéreknek.

A Fidesz és a KDNP egy javaslatban nyújtotta be fő adómódosításait.Az ellenzéki frakciószövetség javasolja, hogy a társasági adó maradjon 16 százalék, és ne szélesítsék az adónem alapját. Szerinte ugyanis a társasági adónak kormány által javasolt 18 százalékra emelése a magyar gazdaság versenyképességét súlyosan rontja, ráadásul azt a korábban létrejött megállapodást rúgja fel, amelyet a kormány a magyar gazdaság szereplőivel kötött.

A Fidesz és a KDNP azt is javasolja, hogy a társasági adó alapját csökkentő fejlesztési tartalék 50 százalék helyett az adóalapból teljes mértékben leírható legyen. Szerintük ezzel a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelnék.

Az ellenzéki frakciószövetség ismét benyújtotta korábbi javaslatát, hogy a távhő és az alapvető élelmiszerek áfája 20 százalékról 5 száazalékra csökkenjen.A családi adókedvezményt kiterjesztenék az egy- és kétgyermekes családokra, ezzel is ösztönözve a gyermekvállalást. Bevezetnék az iskolakezdési adókedvezményt, amelyet a szülők gyermekük tankötelezettségének végéig vehetnének igénybe. Az adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg az adó 50 százalékát, de 1egfeljebb tanköteles gyermekenként a 20 ezer forintot.

Ezeken felül van még 28 olyan fideszes módosító, amelyet képviselők saját szakterületükön kezdeményeztek. Font Sándor például javasolja, hogy ne kerüljön sor 2009-ben szeszesitalokra vonatkozó jövedéki adóemelésére, Bánki Erik pedig kezdeményezi, hogy a hivatásos sportolók is adózhassanak ekhóval. Többen azt kezdeményezik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfatartalma 20-ról 5 százalékra csökkenjen.

Az MSZP módosító indítványai közül hozzávetőleg húszat a kormány kérésére nyújtottak be a szocialisták. A szocialisták meghagynák ugyan a cégautóadót, de a kormány 7 százalékos kulcsa helyett tételes összeget fizettetnének meg a tulajdonosokkal, a megoldásra két alternatívát kínálva.
Az egyik szerint minden személygépkocsi után havi 12 ezer forint lenne az adó mértéke, a másik javaslat pedig úgy szól, hogy 1500 köbcenti alatt havi 9 ezer forintot, afelett 16 ezer forintot kellene fizetni. A kormány kérésére bekerült egy olyan javaslat is, amely szerint a tervezett 7 százalékos adót 7,5 százalékra emelnék.

Az MSZP-s módosító indítványok között találjuk, hogy az alkoholtartalmú italokra és dohánytermékekre tervezett 10 százalékos jövedékiadó-emelést egy helyett két lépcsőben vessék ki: az első 5 százalékot január 1-től, a másik 5 százalékot pedig május elsejétől.

A kormány adócsomagjához benyújtott szocialista változtatási javaslatok között szerepel még, hogy a kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságokat ne terhelje iparűzési adófizetési kötelezettség.