Útépítésből régészet

Az egyik kópia a Somogy Megyei Múzeum tulajdonába került, a másik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. budapesti székházában látható - az utóbbi volt a bemutató tárgya.

Belényesy Károly, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészeti igazgatója rámutatott, hogy az útépítésekhez kapcsolódóan Magyarországon eddig több millió négyzetméter régészeti feltárását végezték el. Ez hallatlan archeológiai vállalkozás, amelyre Európa egész régészete odafigyel.

Ismertetése szerint a KÖSZ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. együttműködésében az idei ásatási szezonban eddig 700 ezer négyzetmétert tártak fel. Az ásatások 120 helyszínen folynak, s 3000-en vesznek részt a feltárásokban.

Raczky Pál, az ELTE Régészeti Intézetének igazgatója emblematikusnak nevezte a hun üstöt, amely kultikus jelentőségű tárgy, s szakrális eseményekkor használták.
Honti Szilvia ásatásvezető régész elmondta, hogy a hun üst a 67-es számú úthoz kapcsolódó feltárások során került elő Rádpusztáról.

A térségben 1999 és 2006 között folytak a feltárások, s a rézüst mintegy végszóra, a feltárás utolsó hónapjában került elő egy olyan lelőhelyen, amelyről tudták, hogy ott nagyon gazdag római és középkori leletanyag várható. A hun üst meglepetést jelentett, hiszen ez volt az egyetlen V. századból származó tárgy ezen a területen.

"Ez is azt bizonyítja, hogy az üst különleges jelentőséggel bírt. Valahogy elrejtették, elásták felhasználás után, egy kicsit össze van roppanva, s van egy kis öntéshibája is, ennek ellenére eltemették. Maga az eltemetés is különleges esemény lehetett" - magyarázta a régész.
Ismertetése szerint Magyarországon korábban négy hun üst volt ismert, amelyek mind véletlenül kerültek elő. Az ötödik az egyetlen, amelyet ásatások során tártak fel, így a régészek reményei szerint segítségével többet tudhatnak meg a hun üstökről.

"Egy vászondarabba tekerték be, ennek maradványai megmaradtak az edény réseiben. A fém megőrzi a textíliát, amely a földben egyébként elpusztulna" - tette hozzá Honti Szilvia.
A 60 centiméter magas, 22 kilogramm súlyú, gazdagon díszített edény szinte teljesen ép állapotban került elő egy 100 centiméter mélységű gödör aljából. Az üstöt egy darabból öntötték, két fogóját 3-3 levélminta díszítette, amelyek egy kivételével épen maradtak, s levélminta díszíti az üst peremét is. A különleges kivitelezés alapján valószínűsíthető, hogy áldozati eseményeken használták.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. székházában a hun üst másolata mellett az őskortól a középkorig tartó időszakot felölelő leletegyüttes látható. Az újkőkorból és a rézkorból, a Kr. e. 5500-2800 periódusból származó leletek az M1 és M3 autópálya nyomvonalán kerültek elő. A leletek között szerepel egyebek közt egy fej nélküli női alakot mintázó agyagplasztika: a hegedűalakú test felső részén kis lyuk található, bizonyos szertartások alkalmával a fejet ebbe helyezték.

Kiállítottak római kori sírleleteket, amelyek Szőny-belváros tereprendezési munkálatai során kerültek elő: így illatszertartó edénykét és színezett üvegpasztából készített karperecet, valamint egy korongolt korsót.

Középkori kútban találták az M3-as autópálya nyomvonaláról, a Polgár - Piócás-dűlőről a XVII-XVIII. századból származó fémleleteket - a keskeny egyélű vaskardot, a három horgos vascsáklyát és a tompított végű vassarlót, amit szintén kiállítottak a hun üst mellett.