A kortizolszint emelkedése óvatosabbá teszi az embereket, segít uralkodni érzelmeik, indulataik és erőszakos késztetéseik fölött. A brit kutatócsoport kamaszfiúk nyálmintáiban követte aktuális kortizolszintjüket.

A kísérlet előtt napokig nyálmintát vettek a fiataloktól annak érdekében, hogy a nyugalmi állapothoz tartozó kortizolszintet megállapítsák. Ezután kísérletükben erős frusztrációt kiváltó helyzetbe hozták a kamaszokat. A kísérletet közvetlenül megelőzően, közben és azt követően is mérték a nyálminták kortizolszintjét.

Míg az átlagos viselkedésű ifjaknál a kortizol mennyiségének jelentős kiugrását tapasztalták stresszhelyzetben, addig a korábban antiszociális viselkedést mutató kamaszoknál éppen ellenkezőleg, csökkent a kortizolszint stresszhatásra.

A kutatók szerint az eredmények arra engednek következtetni, hogy az antiszociális viselkedés erőteljesebben biológiai alapú, mint korábban gondolták, hasonlóan, ahogy egyesek esendőbbek a depresszióval, szorongással szemben. A Biological Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány arra utal, hogy a viselkedési problémák hátterében az agy kémiai egyensúlyának zavara áll.

"Ha megértjük, pontosan mi áll a normális stresszválasz hiánya mögött, a súlyos viselkedési problémák újfajta kezelését dolgozhatjuk ki" - mondta Graeme Fairchild kutatásvezető a BBC tudósítása szerint.