2022. október 1. - Malvin

Nem tudunk vesztegetni

Korrupció, mindig az a fránya korrupció. Újabb felmérés, és újabb meglepő eredmény: valahogy megint az jött ki, hogy nálunk még csak véletlenül sincs akkora fertőzöttség, mint gondolnánk. Magyarországon már a korrupció sem a régi? A Hírextra részletesen m
2008. szeptember 18. csütörtök 15:19 - Gedei Szilárd
Ezt a mostani felmérést az ilyen témákban jártas és jó nevű Ernst & Young készítette 34 ország 1186 vezetői pozícióban lévő üzletemberrel. Azt akarták vizsgálni, hogy a megkérdezettek mennyire találják korruptnak a saját cégüket és az országukat. Persze a felmérés tuti eredményei már ott elvesznek, amikor a megkérdezettek kinyitják a szájukat. Hiszen nem mindenki szereti beismerni, hogy köze van olyan rossz és csúnya fogalmakhoz, mint a korrupció.

Én is korrupt, te is korrupt

Ezzel együtt a 38 százalékos helyeslés jelzi a magyar üzleti életet behálózó vesztegetést és korrupciót. Persze ez is sok, de mivel bőven az európai átlag alatt van, az eredmény minimum egy kis hitetlenkedésre ad okot. Hát még az, hogy mindössze minden hatodik megkérdezett gondolja úgy, hogy járt már rosszul azért, mert egy másik cég korrupt módon járt el.

Azaz meglepően nagy a csönd, ha vesztegetésről, vagy egyéb zsiványságokról van szó. Hiszen világszerte a válaszadók 61 százaléka érzi (esetleg tudja?) úgy, hogy az általa képviselt szektorban elterjedt jelenség a korrupció. Minden negyedik delikvens pedig úgy gondolja, hogy volt vállalatánál az elmúlt két évben valami csúnyaság, azaz korrupciós eset. Ami pedig a leggyönyörűbb: ugyanennyien elismerték, hogy bizony őket már próbálták lefizetni – kár, hogy az eredetileg londoni székhelyű cég azt már nem merte megkérdezni az alanyoktól, hogy hányan fogadták el a felkínált összeget…

Kíváncsiak voltak viszont arra, hogy a vállalatvezetők szerint mi lehet a megoldás a kétség kívül fennálló problémára, és hogy a mostani korrupcióellenes intézkedéseket milyennek tartják. Az Ernst & Young magyar képviseletétől megtudtuk, hogy a meglepően jó hazai eredmények mögött több dolog is állhat. Először is az enyhén szólva hiányos szabályozási háttér okozta könnyebb boldogulás és a veszélytelenebb korrupciós gyakorlat lehetnek az okok. Aztán ott van a hazai vállalatvezetők mulyasága, akik kissé alábecsülik a probléma élességét és nagyságát. Vagy nem akarnak szembenézni vele?

Ellenőrzés kívülről-belülről

Mindenesetre nálunk és szerte a nagyvilágban is azon a véleményen vannak a megkérdezettek, hogy az első és legjobb megoldás az eredményes belső ellenőrzés. Csakhogy a legtöbbjük szerint nem elég képzettek ezek a belső ellenőrök (félve merem csak hozzátenni, hogy esetleg ők is korruptak…). A magyar cégekre viszont mindig is jellemző volt, hogy nem igazán hisznek az úgynevezett etikai forródrót intézményében.

„A belső ellenőrzés is általában csak azoknál az eseteknél hatékony, ahol a vállalatot kár éri a korrupció kapcsán. Azonban ha a cégvezetés megítélése szerint ez a vállalat érdekében áll, a belső ellenőrzés sikerének esélye még kisebb – mondta el Pados Márton, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Szolgáltatások menedzsere.

A vezetők több mint kétharmada úgy gondolja, hogy a korrupcióellenes jogszabályok hatósági betartatása erős, és ötven százalékuk úgy látja, hogy a feltáró vizsgálatok száma növekszik. Rosszmájúan erre azt is lehetne mondani, hogy naná, hogy növekszik a korrupció ellenes harc, ha eleve egyre több, és egyre gátlástalanabb a megvesztegetés szerte a világban, de főleg nálunk.

„A megelőzés legalább annyira függ a felső vezetés elkötelezettségétől és példamutatásától, mint a jogszabályok meglététől, vagy azok esetleges jogkövetkezményeitől – hangsúlyozta a szakértő. Mielőtt azonban az olvasók túlságosan naivnak és a realitás talajától elrugaszkodottnak ítélnék ezt a kijelentést, álljon itt a magyarázat is.

De hogy jön ide a fogolydilemma?

„A nagyvállalati korrupció visszaszorításához az egymással versengők között megbújó „fogolydilemma” kérdésén kell túljutni. Azon vállalatok ugyanis, amelyek ellen nemzetközi, vagy hazai hatósági, illetve felügyeleti vizsgálat nem folyt, vagy amelyek szervezeti kultúrájában nincs meg a teljes korrupció ellenes szemlélet, úgy gondolkodnak: ha az én vállalatom nem veszteget, akkor csinálja helyettem a vetélytárs – fejtette ki a felmérés adatai mögött leledző fontos tanulságokat a szakember.

Ez mind szép, de akkor hogyan lesz itt korrupciómentes világ, és főleg lehet-e egyáltalán? Nos, a szakmenedzser szerint igen. – Jogszabályi háttér tekintetében Magyarország immár jó úton halad az ENSZ korrupció elleni egyezményének való megfelelésben, amely irányelveiben külön fejezetben taglalja az üzleti életben fellelhető korrupció megelőzésének szükséges intézkedéseit – fejtette ki Pados. Jó úton haladunk, de azért még ne legyenek illúzióink.

Önök például hinnének a magyar vállalatok vezetőségében? Valami azt súgja, hogy kicsit lódítottak a kérdőív kitöltése, vagy a telefonos válaszadás közben. De még ha személyes interjú is volt. Mindenki ismer legalább egy-két vállalatvezető fejest, aki belenéz az ember szemébe – Ugyan kérem, hogy micsoda? Korrupció? Nem is hallottam még róla…”.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását