A megállapítás egyúttal terápiás beavatkozási lehetőséget is sugall a szerzők szerint. Létrehoztak egy állatmodellt is a rendellenesség és kezelési módjainak tanulmányozására, ami felgyorsíthatja a témával kapcsolatos kutatásokat.

A vizsgált GABA receptornak gátló szerepe van az idegrendszerben, tompítja a serkentő ingerületátvivő anyagok hatását. Egérkísérleteikben úgy találták a kutatók, hogy a GABA receptorok mennyisége csökken a terhesség alatt, majd a szülés után visszatér a terhességet megelőző szintre.

A szülés után a neuroszteroidoknak nevezett hormonok szintje visszaáll az eredeti, terhesség előtti értékre, ezt kell követnie a receptorszám növekedésének, hogy a gátló hatás állandó legyen. Abban az esetben, ha nem áll vissza a receptorok száma, azaz a gátló hatás nem érvényesül megfelelő módon, olyan rendellenességek alakulnak ki, mint a szorongás és a depresszió.

Módy olyan genetikailag módosított egereket hozott létre, amelyekben hiányzik a GABA receptorok számának rugalmas változási képessége a hormonhatások ellensúlyozására. Ezeknél az egereknél a szülés utáni depresszióhoz hasonló viselkedést és az utódok túlélési arányának csökkenését tapasztalták.

A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a nőknél szülés után, sőt menstruáció előtt hasonló okból, a GABA receptorok számának nem kellően rugalmas változása miatt jelentkeznek hangulati problémák, vagy komolyabb zavarok.

Amikor a túl kevés GABA receptorral rendelkező egereknek egy kémiai anyagot (gaboxadiol) adtak, - melyet egyébként alvászavarok kezelésére alkalmaznak - sikerült ellensúlyozni a káros hatásokat.