1922. szeptember 8-án született Pécsett. A világháború előtt városházi tisztviselőként dolgozott, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola stúdióját. 1951-ben a pécsi színház kórusában kezdte pályafutását, előbb bonvivánként, majd egyre jelentősebb prózai szerepekben bizonyította tehetségét. A Pécsett töltött tíz esztendő során a társulat vezető jellemszínészévé érett, emlékezetes alakítást nyújtott az Anna Karenina Karenin szerepében, a Ványa bácsiban pedig Asztrov doktorként aratott nagy sikert.
1962-ben Budapestre szerződött a Petőfi Színházhoz, majd 1964-től a Vígszínház tagja volt. Itt vígjátéki karakterszerepekben és drámai hősök megformálójaként egyaránt a közönség elé léphetett. Egymástól merőben különböző nagy szerepekben egyaránt kiválót nyújtott, fanyar humorával különböző karaktereket formált meg. Mind színpadi hangja, mind énekhangja kitűnő volt.
Alakításai közül kiemelkedett a Fizikusok Einsteinje, a Vízkereszt Malvoliója, a Liliom ficsúrja. Pályafutásának talán legnagyobb sikere is a körúti teátrumhoz kötődött: Neil Simon Furcsa pár című komédiájában Felix Ungert, a baráti pár gondoskodó, pedánsan házias tagját játszotta. A zsörtölődő kettős másik tagja Bárdy György volt Oscar szerepében. A darab 1968. januári premierje után 266 előadást élt meg a Pesti Színházban, majd átkerült a Vígbe, ahol még ötvenhét alkalommal, 1976-ig játszották.
1960-tól filmezett, Az arcnélküli város című filmben állt először felvevőgép elé. Néhány a filmes alakításai közül: Kertes házak utcája (1962), Butaságom története (1965), Nyár a hegyen (1967), Imposztorok (1969), Szerelmi álmokban (1970), Utazás a koponyám körül (1970), A ménesgazda (1978).
Jellegzetes orgánuma gyakran volt hallható a rádió hullámhosszain, és visszafogott játékstílusát számtalanszor élvezhették a televízió nézői. Betegsége viszonylag korán visszavonulásra kényszerítette, élete utolsó éveiben már csak a rádióban szerepelt. 1988. augusztus 4-én ragadta el a halál. Művészi munkásságát két alkalommal, 1966-ban és 1972-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1973-ban érdemes művész, 1977-ben pedig kiváló művész lett.
Családja is a színházhoz kötődik: felesége a Vígszínház (Pesti Színház) ügyelője volt, 1951-ben született fia, Gábor pedig a békéscsabai Jókai Színház színművésze, emellett alkalmi társulatával turnézik Magyarországon, illetve a határon túli területeken.
