2020. február 26. - Edina

A lovakat lelövik, ugye?

De most komolyan, nem fogok azzal jönni, hogy mennyire nagy lovas nemzet lennénk, már csak azért sem, mert már nem is vagyunk az. Lám, az egykor virágzó lovit is a bezárás fenyegeti, azaz a privatizálás – az ügető őszinte híveinek pedig nem marad se
2008. július 7. hétfő 18:55 - Gedei Szilárd
Pedig van annak valami diszkrét bája, mikor a törzslovista ott gubbaszt a lelátón, gukkerrel a kezében, és a megváltott szelvényét szorongatva szurkol a befutónál. A lovakon sem múlik semmi, és a zsokéknak is egy életforma a versenypálya. Az a pálya, amiből Magyarországon már csak egyetlen egy létezik: a legendás versenylóról, Kincsemről elnevezett komplexum.

Ez az oválpálya van most veszélyben, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ugyanis eladná – jobban mondva privatizálná a "szent helyet", megfosztva ezzel több ezer lovirajongót szórakozásától. A lóverseny ugyanis ma már nem olyan üzlet, mint régen – nem termeli a pénzt, ráadásul a fogadók száma is csökkent az elmúlt évtizedekben. A magyar lósport sem a régi: a zsokék is egyre kevesebben vannak, hiszen sokuk nem tud megélni a hajtásból.

A sportág szerelmesei – örök romantikusok ők egytől egyig – pedig szerény eszközeikkel próbálják megmenteni a Kincsem parkot. Az igencsak neves bulvárszemélyiségek – például Fábry Sándor, aki olyan sokszor és sok helyütt elmondta már az álláspontját, hogy mostanában már leszokott róla – közreműködése sem sokat dob azonban esélyeiken. Ha ugyanis az állam eldöntötte, hogy eladja az ingatlant, akkor aligha tudja ezt megakadályozni egy maroknyi lóversenypárti. Azt viszont talán helyesen sejtik, ha a Kincsem park magánkézbe kerül, az új tulaj más, üzleti szempontból ígéretesebb gazdasági csodát képzel el a helyén. Egy bevásárlóközpont folyosóján pedig bajos lenne derbyt rendezni…

Horváth Zalán: „Lóversenyzés mindig lesz Magyarországon”
Miért kell félteni a Kincsem Parkot?

A rendszerváltás óta nem sikerült a lóverseny helyzetét helyretenniük az illetékeseknek.
A mostani, első sikertelen pályázat okaként azt jelölték meg, túl szigorú volt a pályázati feltéttel, túl sok lóversenyt kellett volna rendezni a parkban. Hát ezért gondoljuk mi, hogy hiába tagad mindenki, joggal gyanakodhatunk. Néhány éve például nem gondoltuk, hogy az ügető helyén felépül egy bevásárlóközpont, ma meg már ott áll az Arena Plaza.

Mit tudnak a versenypályáért tenni?

Az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület 15 ezer aláírást összegyűjtött és a szakmai szervezetek támogatását is élvezi.

Most akkor veszteséges a pálya, vagy sem?

A Vagyonkezelő állítása, hogy a Kincsem Park sok adósságot termel, nem igaz. A magyar lóversenysport el tudná magát tartani, de a Magyar Lóverseny Kft. veszteséges, átláthatatlan bérleti rendszert tart fönn, évek óta működtetik a fogadási rendszert, ami drága, korszerűtlen, ráadásul a X. kerületi önkormányzat ingatlanadót vet ki rá, ahelyett, hogy támogatná. Tehát csak a cég veszteséges. Hogy mi a megoldás? A Kincsem Park maradjon köztulajdonban, és szakmai szervezetek együttesen működtessék.

Hányan járnak rendszeresen a lovira, hogy nem veszteséges a magyar lóverseny?

A rendszeres fogadókat a belépődíjból lehet számolni, ennek alapján Csehországgal összehasonlítva mi 50 szer annyit fogadunk. Ebből látszik, hogy lóversenyzés mindig lesz Magyarországon, remélem a Kincsemben. A fogadók összetétele egyébként mindenfajta – ezer ember látogat ki naponta egy átlagos fogadónapon.

Mi történt vasárnap, a televízió által is közvetített derbyn?

Szocreálos volt a rendezés, 20 percig kellett sorban állni – a meleg sörért. A mostani vezetés megmutatta, hogyan áll a dologhoz, ugyanis kiadták a tévés rendezőnek és az operatőröknek, hogy ne mutassanak olyan embert, akinél demonstrációs lap volt – ugyanis ilyenekkel felszerelkezve próbáltunk demonstrálni tegnap a Kincsem eladása ellen. Ezeket viszont megpróbálták a biztonságiak elkobozni, kicsavarták néhány ember kezéből a lapot. Micsoda jogszerűtlenség!
Az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület tagjai és szimpatizánsai viszont vasárnap élőlánccal tüntettek a legsikeresebb magyar paciról elnevezett versenypályán. Az olimpiai bajnok Kőbán Rita nevével is fémjelzett társaság létrejötte sem javított azonban egyelőre a lovi helyzetén. A szimpatizánsok csak remélni tudják, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács nem adja olyan kézbe a pályát, ahol nem szerepel a célok között a lóversenysport fenntartása. Pedig…

A felháborodás tehát érthető, de ettől még nem lesz nyereséges a lovi az államnak. Az illetékeseknek – mindkét oldalon – először arra a kérdésre kellene választ találniuk, hogy kell-e ma az országnak egy hárommilliárdból felújított, horribilis fenntartási költségekkel bíró sportlétesítmény, amit hetente alig látogatnak néhány százan és közülük is alig fogad valaki. Ha kell, akkor muszáj minimalizálni a költségeket, és ésszerűbbé tenni a fenntartást és az üzletmenetet is.

Maga a terület ugyanis meglehetősen csábító. Frekventált helyen terül el, s persze nem a lovak hibája, hogy értékes területen koptatják a patáikat. Ráadásul ez az a dilemma, ahol lehetetlen kompromisszumot kötni. Elköltöztetni az egész pereputtyot, az egyre szomorúbb képű paripákkal és egyre bús képűbb lovagokkal együtt lehetetlen, meg hát hova? Vagy Állócsillag, vagy Hullócsillag nyeri tehát a mindent eldöntő futamot – s elárulhatjuk, nem adnak túl jó oddsokat az előbbi, vén csatalónak. Persze láttak már a 181 éves magyar lóversenysport történetében nagy papírformaborogató négylábúakat.

Meg persze ott vannak az öreg rókák, akik szinte fél életüket a lovin élték le, akik már az ügető helyére épített Arena Plaza ormótlan betontömbjeit sem nézték jó szemmel. (Erre mondta egyébként Fábry, hogy az isten megbünteti a pálya helyére települő projektet, mert a hírek szerint nem nyereséges az üzletközpont). És erre mondja a lóversenyhez nem, annál inkább a gazdasághoz értő üzletember, hogy az a különbség a Plaza és a lóversenypálya között, hogy míg előbbi hosszú távon rentábilis lesz, a lovi azonban pont hosszú távon halmozza a veszteséget. Innentől kezdve nem kérdés a megmaradt egy szem magyar lóversenyszentély jövője – gazdaságilag legalábbis megvan az ítélet.

A sport szeretete azonban továbbnyújthatja a lovi életét. Azonban kérdés, hogy sportnak gondolják-e az emberek a lóversenyt, vagy inkább szerencsejátéknak. (Nyilván ez is, az is valamilyen szinten, de ez országonként változik). Angliában – sőt inkább mondjuk úgy, a Brit szigeteken – például nemzeti sportnak számít a lóverseny, egy rakás híres derbyvel, mint például az epsoni. Ami viszont a legfontosabb, hogy a generációk átadják egymásnak a lovi szeretetét, azaz még hosszú évekig biztosított a lósport jövője az Egyesült Királyságban.

Más az a világ, ahol a BBC élőben közvetíti a futamokat (nálunk bezzeg örülhetnek, ha a Sport Televízió szorít egyszer egy évben lóversenynek helyet az összesűrősödött, mézbirkózásos és pókeres jó estét kínáló programfüzérben), ahol az újságok oldalakon át foglalkoznak a nagy derbykkel és ahol külön iskolában tanítják a versenyek közvetítését. Itthon pedig mindössze Nemzeti Vágtákkal, meg szilveszteri celebfutamokkal tudják azt a minimális megbecsülést kivívni a lovassportnak. Mindez egy letűnt kor eltűnt életmódja – s az igazi loviérzés talán már akkor sem jön vissza, ha még egy évtizedig kihúzza a kaotikus magyar ingatlanbizniszben.

Persze a Kerepesi út nem Epson, Fábryék pedig nem igazán hasonlítanak az angol arisztokráciához. Nálunk tehát - mint oly sok más dologgal egyetemben - a lóverseny is más. Kicsit magyar, kicsit szomorú. De kicsit még élhetne…
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Sport témában
Kijutunk-e a labdarugó világbajnokságra?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását