A világszerte mintegy 200 000 négyzetkilométer kiterjedésű tengerfenéken keletkezett oxigénhiány következtében már szinte lehetetlen az élet, mivel 1995 és 2008 között csaknem megnégyszereződött - 44-ről 169-re emelkedett - az emberek által előidézett oxigénmentes övezetek száma - közölte az alap a WRI kutatóintézetre hivatkozva. A legsúlyosabb a helyzet a Balti-tengeren, ahol már mintegy 42 000 négyzetkilométer nagyságú a "holt övezet".

A WWF közleménye szerint ennek fő oka a tengerek egyre fokozódó elszennyeződése. Mindenekelőtt mezőgazdasági eredetű hulladékok és fosszíliák elégetéséből származó hulladékok szennyezik a tengerek vizeit. Jochen Lamp, a WWF Balti-tengeri irodájának igazgatója kijelentette, hogy "korábban tiszta volt a Keleti-tenger vize, ma azonban minden igyekezetünk ellenére is nagy mértékben szennyezett". Rámutatott, hogy a part menti országoknak sürgősen orvosolniuk kell a helyzetet, mivel az idén nyáron is nagy mértékben elszaporodhatnak az algák.

"Algaszőnyegek megjelenése a part mentén gyakran nem egyéb az ökológiai katasztrófa látható jelénél, amely azután később a tengerfenéken megy végbe" - mutatott rá Lamp. A Balti-tenger vize napjainkban nyolcszor olyan nagy mennyiségű foszfort és négyszer annyi nitrogént tartalmaz, mint még száz évvel ezelőtt.

A WWF adatai szerint a Balti-tengeren kívül "holt övezetek" találhatók még a japán partoknál, a Mexikói-öbölben, a Fekete-tengeren és az Adrián is.