Autóklub: alkotmánysértő az objektív felelősség elve

Mint közleményükben írták, a közúti közlekedésről szóló törvénynek az üzembentartói objektív felelősségre vonatkozó rendelkezései mind honi, mind európai jogi szempontból hibásak, védhetetlenek. "Azon az alapon nem büntethető senki, hogy nem mondja meg, ki vezette a gépjárművet" - írták.

"Miután ez esetben a szabálysértési törvényt megkerülő szabályozás felróhatóság, sőt ok-okozati összefüggés, közrehatás nélkül sújtja szankcióval a gépjárművek üzembentartóit, tulajdonosait, indokolt az alkotmánysértés visszamenőleges hatályú megállapítása mellett az összes, e címen kiszabott bírság eltörlése" - tették hozzá.

A Magyar Autóklub emlékeztetett: 1997-ben az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy "felróhatóságtól függetlenül, egy személy jogsértése miatt mást, közvetett tettesként felelősségre vonni nem lehet", az indoklás szerint azért, mert ez a szabályozás "indokolatlanul csökkenti a hatóság felderítési, bizonyítási kötelezettségét, méltánytalanul áthárítva e terhet a szervezet vezetőjére."

Az alkotmány egyik alapelve az ártatlanság vélelme - írták -, ennek az alapelvnek pedig nem csupán a büntetőeljárásokban kell érvényesülnie, hanem a szabálysértések szankcionálásakor is. Véleményük szerint nem jogszerű megfordítani a bizonyítást a hatóság kényelme és létszámhiánya miatt. A bizonyítás a hatóság dolga, és nem az elkövetőé, és ennek bizonytalansága kizárja a felelősségre vonást - olvasható a közleményben.

A Magyar Autóklub szerint világossá kell tenni: "ha bárki egy vele szemben, hivatalból, az ő szankcionálása végett indított hatósági eljárásban élni kíván az alkotmány adta lehetőségekkel, akkor e személy nem trükközik, nem kiskapuzik, hanem védi a saját (és hozzátartozói) jogait és érdekeit".

A beadvány szerint a kifogásolt rendelkezések nincsenek összhangban több emberi jogi egyezménnyel, ajánlással.

Az Autóklub a kommüniké szerint maga is elfogadhatatlannak tartja "a közutakon tapasztalható szabálytalanságok és károk, veszteségek tömegét", szorgalmazza az együttműködésre és megelőzésre épülő, nem csak fenyegető tartalmú intézkedéseket. Ebben nem csak a közlekedőknek van felelőssége, hanem a rendőrségnek is - mutattak rá.

"Ugyanakkor alkotmánysértő megoldásokkal az utakon sem lehet célba érni. Nem lehet az autós és szállító-fuvarozó társadalom döntő részét virtuális szabálysértőnek, csakis megtorló büntetéssel nevelhető kiskorúnak, ellenségnek tekinteni" - írták.

A rendőrség május 1-jétől "élesben" alkalmazza az objektív felelősség elvét, a jogalkotó ugyanis négy hónap felkészülési időt adott az állampolgároknak és a hatóságnak. A jogszabály szerint a gépjármű üzemben tartója felelős azért, ha a járművel túllépik a megengedett legnagyobb sebességet, nem tartják be a vasúti átjárón történő áthaladás szabályait, a közlekedési lámpák utasításait, a megállás és várakozás szabályait, a behajtási tilalomra és kötelező haladási irányra vonatkozó szabályokat, az autópálya leállósávjának igénybevételét meghatározó szabályokat, illetve a természet védelmére vonatkozó előírásokat.

A gépjármű üzemben tartója csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a járművet tőle ellopták, illetve, ha a járművet használó személy magánokiratban, két tanúval hitelesítve elismeri, hogy a szabálysértés elkövetésekor ő vezette a járművet.

Az objektív felelősség elvének alkalmazása miatt februárban már az Alkotmánybírósághoz fordult egy győri ügyvéd. Vajda Attila azt kérte a testülettől, semmisítse meg a gépjármű üzembentartójának objektív felelősségét kimondó, januártól hatályos jogszabályt, mert az új előírások ellentétesek a jogállamiság, a jogbiztonság, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelveivel.