100 éve halt meg Szántó Kovács János

Egy felszabadított hódmezővásárhelyi jobbágycsaládban született 1852. április 27-én, az iskolát annyi társához hasonlóan tízévesen abbahagyta. Volt kanász, béres, napszámos, majd kubikos, a szocializmusról először kubikostársaitól és Aradról érkezett cipészlegényektől hallott. Csatlakozott a helyi olvasókörhöz, ahová először csak "fülelni" járt, majd tanítani kezdte társait. Kiváló fellépéssel, jó szónoki adottságokkal rendelkezett, így hamarosan őt választották a helyi földmunkásegylet elnökévé. Szántó Kovács János népszerűsítő előadásaiban a jobb munkalehetőségekért való harcról, földosztásról, politikai jogokról, az egyesülési és gyülekezési szabadságról beszélt a Viharsarok szegény parasztságának. 1894 januárjában megalakult a hamarosan kétezer tagúra duzzadó Általános Munkás Olvasóegylet, melyben a szociáldemokrata röpiratokat és kiadványokat olvasták és magyarázták. Szántó Kovácsot küldöttnek választották az MSZDP 1894-es kongresszusára, vezetésével széleskörű agitáció bontakozott ki, ennek eredményeként egyre többen tagadták meg az útadó és az egyházi adó megfizetését.

A hódmezővásárhelyi mezőgazdasági munkások szervezkedésére 1894 márciusában figyelt fel a szolgabíró. Mivel elejét akarta venni a mozgalom terjedésének, áprilisban lefoglaltatta a május elseje megünneplésére készülő mozgalom könyveit és nyomtatványait. A felháborodott munkások a városháza elé mentek, hogy visszaköveteljék tulajdonukat. Amikor a bent tárgyaló és szóváltásba keveredő Szántó Kovács Jánost letartóztatták, a tömeg megtámadta a feloszlatásukra érkező csendőröket, akik fegyvereikhez nyúltak, de a városháza épületébe szorultak, amelyet szabályos ostrom alá került. A megmozdulást végül a csendőrök és a riadoztatott huszárok brutálisan szétverték, az események során egy ember meghalt, többen megsérültek.

A zendülés országos hírű eseménnyé vált. Szántót a szegedi Csillagbörtönbe szállították, de a további megmozdulástól való félelem miatt a per csak tíz és fél hónappal az események után, 1895 márciusában kezdődött meg. A vádlottak padján 124-en ültek, a tárgyalás 11 napig tartott. Szántó Kovács a bíróság előtt is hitet tett a szocialista eszmék mellett: "Ez a legigazibb eszme, mert a népnek a javát akarja... Egy fát akarok ültetni, mely a jövőnek hajtja gyümölcsét." - mondotta. Ítélete öt és félévi szabadságvesztésre szólt, melyet végül egy évvel mérsékeltek. A fogházból 1898. október 8-án szabadult, ezután - mivel nem értett egyet a mozgalom új vezetőivel -, félreállt és visszatért a kubikoláshoz.

Szántó Kovács János 1908. június 8-án halt meg szülővárosában. Az ő nevét viseli Orosháza múzeuma, Hódmezővásárhelyen áll egykor sok vitát kiváltó szobra, Somogyi József alkotása.