Ezekről a tünetekről számolt be ugyanis kb. 1,2 millió diák, 150 ezerrel több mint a tavalyi iskolaév végén. A megkérdezett gyermekorvosok 55 százaléka saját praxisában tapasztalta ezt. Farnetani és a vele dolgozó gyermekgyógyászok megállapították, hogy a bajok okozója a bukástól, az elrontott nyártól való félelem, egyszóval a stressz. A középiskolák felső osztályos diákjainak 40 százaléka pótvizsgázik egy vagy több tárgyból.

Ezt azonban nem lehet pszichológiai gyengeségnek vagy gyerekségnek elkönyvelni. "A bukás az élet e fontos szakaszában, amikor kialakulnak a kapcsolatok a társadalommal, alsóbbrendűségi tudatot alakít ki a diákban a kortársaival szemben" - mondja Farnetani. A szeptemberi pótvizsgáknak nemet mondó tanárokhoz, diákokhoz, szülőkhöz most csatlakoztak a gyermekorvosok is.

Farnetani a szeptemberi pótvizsgáztatást hibás gyakorlatnak tartja, "mert érzelmi feszültséget, stresszt, rossz érzést szül. Ezenkívül a nyár nem megfelelő időszak a tanuláshoz. A magas hőmérséklet stresszeli a szervezetet. A tét az önbecsülés elvesztése." Az ajánlott recept: a kilenchónapos tanulás után pihenési időszak engedélyezése - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A Corriere megszólaltatott egy pszichiátert, aki másként látja a problémát: "A múltban a gyerekeket hozzászoktatták ahhoz, hogy a vizsgák kis akadályok, amelyeket, így vagy úgy, le lehet győzni. A szeptemberi utóvizsgák tehát nyilvánvalóan hasfájást okoznak. A hiba azonban nem a diákokban van, hanem a szülőkben, akik szigorúbb iskolát akarnak. Csakhogy így nem várhatjuk el, hogy ez simára egyengetett út legyen" - mondta a szakember.