2024. december 9. - Natália

Gárda-tviszt a Fidesz körül

Orbán Viktor egy zártkörű rendezvényen a napokban arról beszélt az Index információi szerint, hogy hosszú regnálásra készülnek. S állítólag azt is megjegyezte, hogy a Magyar Gárdát néhány pofonnal szétkergeti majd, ahogy Horthy a nyilasokat anno. A kijele
2008. május 30. péntek 10:09 - Constantinovits Milán
Vona Gáborék és Fidesz viszonyrendszerét csak úgy vizsgálhatjuk reálisan, ha megtisztítjuk a kérdéskört a főleg baloldali média által ideaggatott toposzoktól. Ezért nem kívánjuk a Gárda tevékenységét minősíteni, és nem az antiszemitizmus vagy a rasszizmus oldaláról közelítünk a témához. A legnagyobb ellenzéki párttal való viszonyt sem titkolt szélsőséges összefonódásnak kezeljük, és nem kondítjuk meg a vészharangot sem a közös pontok feltárása során. Pusztán azt vizsgáljuk, milyen kölcsönhatásban áll a jobboldal két pólusa egymással, ha egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni.

Vona Gábor levelét megírta

Orbán Viktor és a Jobbik (illetve a Magyar Gárda Mozgalom) kapcsolata sosem mutatott túl a hideg mértéktartáson, legalábbis hivatalos szinten. Azonban helyi viszonyok tekintetében nem egyszer működnek együtt az önkormányzatokban a fideszesek és a jobbikosok, illetve a Vona Gáborék által életre hívott Magyar Gárda Mozgalommal is állításuk szerint sok Fidesz-aktivista szimpatizál. Sőt, olykor tevőlegesen segítenek is a Gárda rendezvényein. Legalábbis erről tanúskodik a Jobbik-elnök levele, amit Orbánnak írt a neki tulajdonított pofonos kiszólás után: „Ne az Önt körülsutyorgó haszonlesőkre hallgasson, hanem kérdezze meg a saját pártját! A Fidesz azon vidéki vezetőit, tagjait és szimpatizánsait, akik titokban bátorítják és pártolják a Gárda és a Jobbik munkáját. Azokat, akik közül többen beléptek a Gárdába, vagy lettek rendezvényeink rendszeres résztvevői, segítői.

Ebből a nyílt levélből kiderül az is, hogy bár Vona az eset kapcsán nem kíván véglegesen elhatárolódni Orbántól, megrendült a bizalma az egykori miniszterelnök felé, és enyhe sértettség is kiérződik soraiból: „…valódi nemzeti összefogás kell, és nem a ledarálás, a kiszorítás, a megalázás, vagy adott esetben a pofozkodás. A nemzetben gondolkodó magyarok tisztességes, áldozatkész és szerény emberek, és nem szavazógépek. A „magunkfajtákra” ne csak négyévente legyen szükség az urnáknál, hogy aztán tovább lehessen udvarolni a kádárista baloldalnak vagy a pesti liberálisoknak.

Ennek ellenére hivatalos szinten Orbánék a kapcsolatnak, vagy bármiféle összefonódásnak még a látszatát is kerülik, ezt jelzi, hogy a pártelnök a gárdisták ellen több ízben kikelő Tom Lantossal kívánt tárgyalni tavaly. Emellett a tatárszentgyörgyi gárdás akció után az önkormányzatok kitiltási határozathullámot indítottak, amelyhez a legtöbb esetben asszisztált a Fidesz. Szegeden így nem tarthatnak rendezvényt a gárdisták, és Debrecenben sem szívesen látott vendégek. Kósa Lajos ugyanis több ízben kinyilvánította, hogy nem kér a kilenc oroszlánnal díszített egyenruhájú gárdistákból. Sőt, a Gárda ellen jelenleg folyó büntetőeljárásban sem foglalt állást a Fidesz.

Ahol összehajolnak…

Vannak azonban olyan városok, ahol nem társult a legnagyobb ellenzéki párt a szocialista-liberális kitiltási indítványokhoz. Vagy legalábbis nem egyértelműen foglalt állást. Ilyen a Terézváros, ahol tavaly ősszel ahhoz kötötték a Gárda kiátkozásának megszavazását, hogy „cserébe” az MSZP ígéretet tesz rá, hogy nem használja rendezvényein a baloldali terrorista-forradalmár Che Guevara jelképét. Ám mivel erre nem kaptak garanciát, nem támogatták a javaslatot. Második nekirugaszkodásra a Meleg Büszkeség Napja alkalmából tartott felvonulások kitiltását kérték a kerülettől, ám mivel erre a szocialista-liberális többségű testület nem volt hajlandó, a Fidesz városatyái megint kivonultak a teremből. Most azonban keresztülment a határozati javaslat, így a Terézvárosban sem masírozhat a Magyar Gárda.



Érdekesen zajlott a Gárdával kapcsolatos állásfoglalás Győrben is. Itt a képviselők januárban ugyan első felvetésre napirendre vették a Gárda ügyét, azonban a Fidesz nyomására a végleges rendelet nem említette a szervezetet, hanem csupán a „szélsőséges mozgalmakat” tartották nemkívánatosnak a városban. Ezt az állásfoglalást a Rába-partján kisebbségben lévő kormányerők kevesellték, a Fidesz részéről viszont többen így is felesleges cirkusznak minősítették.

Más kapcsolódási pontok is akadnak a Gárda és a Fidesz ambivalens viszonyában. Ilyen a szabadságharcos Wittner Mária, akit 2006-ban a MIÉP szétforgácsolódásával a nemzeti radikális szavazatok begyűjtése céljából előkelő helyen szerepeltettek a Fidesz listáján. Mint később kiderült, Wittner nem csupán dísznek szánta magát a parlamentben, hanem aktívan képviselni kezdte azt a nemzeti gyökerű, a Fidesz hivatalos irányvonalához képest merészebbre hangolt gondolkodásmódot, ami a Gárda és a Jobbik szimpatizánsainak sajátja. Részt vett a 2006-os októberi megmozduláson, és folyamatosan tart előadásokat a polgári körök meghívására. Legközelebb éppen Pesthidegkúton szerepel majd, és látogatását a Gárda hivatalos honlapja is lehozta.

Polgári intermezzo

Érdekes lenne egyébként annak utánanézni, hogy mi lett a 2002-es jobboldali választási fiaskó után villámsebesen és gomba módra gründolt polgári körök mozgalomból. Az egykori MDF-es Hende Csaba által koordinált több ezer csoport tevékenységét egy ideig nyomon lehetett követni, azonban pár éve nem hallunk a Cser-Palkovics és Szíjártó fémjelezte Fidesz kommunikációban róluk. A különféle nemzeti radikális és ősmagyar honlapokon, a Demokratában, illetve a Szentkorona Rádióban felbukkanó összejövetelek meghirdetéseit figyelve két dolog világos lehet: helyi szintén nagyon is élénk mozgalmi élet folyik, illetve a polgári körök jó eséllyel eltávolodtak a központi Fidesz irányvonaltól, és egy radikálisabb hátországot képeznek. De kanyarodjunk vissza Wittner Máriához, mint a Fidesz és Jobbik találkozási pontjának számító politikushoz!

Für, Wittner és a turul

Wittner formálisan is elkötelezte magát a Magyar Gárda céljainak, ezt jelzi, hogy tavaly a Szent György téren tartott Gárda-avatón már zászlóanyaként szerepelt. Ám még a hagyományosan a párt liberálisabb szárnyához kötött Deutsch-Für Tamásnak is volt magyarázkodnivalója: apósa, az egykori hadügyér, Für Lajos ugyanis nyíltan kiállt Vonáék mellett, és a Magyar Gárda első tárgyalásán is ott volt a bíróságon. Mindkét fél hangsúlyozta ugyan, hogy önálló közszereplőként máshogy értelmezik a közéletet, és a közös családi háttér ellenére nem egyezik álláspontjuk a Gárdát illetően, azonban Deutsch szükségesnek tartotta az egyértelműbb elhatárolódást, ezért a Heti Válaszban coming outolt, amire válaszképp Für Lajos kemény hangvételű levélben a két családnév megkülönböztetését kérte. (Akarata egyébként teljesül is, hiszen a Fidesz politikusa bejelentette válási szándékát, ami a név visszaadását is jelentheti.)



Végül nem szabad kihagyni a Fidesz és a Gárda közös halmazából a hegyvidéki Turul-emlékművet. A Pokorni Zoltán vezette kerületben álló világháborús mementót a fideszesek és a jobbikosok egyaránt kedvelik, és ellenzik a lebontását. Ami a Fővárosi Közgyűlés napokban hozott határozata alapján jelenleg – hacsak új, eddig nem vizsgált körülmény nem merül fel – elkerülhetetlennek tűnik.

A Jobbik nem kér a Fideszből – országos szinten

Megkerestük Szabó Gábort is, a Jobbik pártigazgatóját, aki a Magyar Gárda életében is fontos szerepet vállal. Ő elmondta, hogy a Fidesz részéről nem érkezett válasz Vona Gábor levelére sem hivatalos, sem informális szinten. Megerősítette ugyanakkor, hogy nem kívánnak a jövőben sem országos, pártvezetési szinten együttműködni a Fidesszel, ugyanakkor az Orbánnak tulajdonított kijelentések nem befolyásolják érdemben a helyi szinten meglévő barátságokat, kooperációkat. Szabó szerint 2010-ben az országgyűlési választásokon a Jobbik önálló erőként fogja megméretni magát, az önkormányzatin pedig a helyi szervezetek döntik el a közös vagy önálló indulást. Kifejezte reményét ugyanakkor, hogy ez nem várat magára 2010-ig, mert még idén előrehozott választások lesznek.

Epilógus…

A Medián felmérése szerint gyorsan növekszik az előre hozott választást akarók aránya: míg áprilisban még csak a megkérdezettek fele, addig most már 56 százalékuk látja ezt a legjobb megoldásnak. Gyurcsány Ferenc népszerűségi mutatója a mélyponton van. A megkérdezettek 71 százaléka úgy véli, hogy az előre hozott választást a Fidesz nyerné meg. A kormányzó MSZP győzelmében csak 9 százalék bízik, vagyis a szocialista szimpatizánsok többsége sem hisz favoritja győzelmében. Tehát egyelőre nem hozott népszerűségcsökkenést Orbán állítólagosan kiszivárgott beszéde, sőt…
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását