A Rough Guide of England új kiadása azonban összességében nem fest ennyire sötét képet az angolokról: úgy is jellemzi őket, mint állatszerető, teaivó, jótékonykodó nemzetet, akik semmit sem szeretnek jobban, mint a rendezett sorbanállást. Jellemző rájuk, hogy mindenről van véleményük, különösen a politikában, de valósággal falják a hírességekről szóló pletykákat.

Úgy tűnik, végleg eltűnt az előkelő ország képe, amelyben az angolok udvariasan megemelik keménykalapjukat, áttapogatóznak a londoni ködön, és kedvesebbek háziállataikhoz, mint a gyermekeikhez.

A szerzők bevallják, zavarba ejtik őket az angolok, és azt a következtetést vonják le, hogy az útikönyvsorozat által felölelt 200 ország közül nincsen még egy, amely "annyira elbűvölő, szép és kulturálisan sokszínű, ugyanakkor olyan befeléforduló, öntelt és irritáló lenne, mint Anglia."

Hangsúlyozzák, hogy az angolok büszkék sokszínű kultúrájukra, és egy dolog egyesíti őket: a humorérzékük. Közben állandó ellentmondások között élnek: egy olyan országban, amely nagyra van hazafiságával, skót a miniszterelnök (Gordon Brown), olasz a nemzeti futballválogatott szövetségi kapitánya (Fabio Capello), a királynő férje, Fülöp herceg pedig görög...