2024. november 6. - Lénárd

Fizessenek a gazdagok!

A „Lehet más a politika?” című vitasorozat legutóbb nem kisebb fába vágta a fejszéjét mint a kapitalizmusba. Szalai Erzsébet, közgazdász-szociológus, Greskovits Béla, közgazdász, a CEU tanára és Bogár László, közgazdász, az MDF egyik alapítója
2008. május 5. hétfő 19:09 - Tálos Lőrinc
Magyarország relatív siker

Mondja Greskovits Béla és ki is fejti: „A kérdés csak annyi, hogy ezen a visszataszítónak leírt globális világgazdaságon belül lehetséges-e, hogy kis nemzetállamok, mint Magyarország vagy más keleteurópai országok vagy a nyugateurópai kisállamok valamilyen befolyással bírjanak a sorsuk fölött? A másik, hogy vannak-e sikersztorik ezen a globális világgazdaságon belül? Mind a két kérdésre a válaszom igen. Itt lehet, hogy meg fogom lepni magukat, de én közép-kelet európán belül a visegrádi országokat – Szlovéniát, még Magyarországot is – sikeres fejlődési úton levőnek látom. Ez kileng ma Magyarországon és kilengett más országokban is. De mondanék néhány tényt, amire alapozom, amit mondok. Az egyik: ezek az országok 1990 és 2006-2007 között hihetetlen dinamikus transznacionális vállalatok által újraiparosított exportgépezetekké váltak. Nagyon sok olyan árucsoportban, ami képzett, egészséges munkaerőt igényel, és amit tipikusan a fejlett országok exportálnak egymásnak meg a világnak. Nem tudom közismert-e, de mondom, Magyarország a világ ötödik autómotor-exportőre. Többet exportál, mint Brazília, Mexico, Kína, Svédország, vagy Nagy-Britannia.

A visegrádi országok a világ első húsz országa között vannak. Van-e ennek jelentősége? Van. Ez a siker teljes mértékben a kelet-európai képzett munkaerő, manageri munkaerő kihasználásán alapul, és olyan típusú tőkés társaságok betelepülésével járt a közép-kelet európai régióba, amelyek bizonyos értelemben sokkal jobb munkahelyeket teremtenek, mint mondjuk egy másik fajta transznacionális társaság, az alacsony képzettséget igénylő szolgáltatásokban - textiliparban, ruházati iparban, cipőiparban, faiparban - működő társaságok. Miért relatíve jó ezeket a társaságokat a régión belül tudni? Azért, mert kevésbé mobilak. Egy ilyen transznacionális vállalat persze el tudja hagyni az országot és eltűntet 5-10 ezer munkahelyet is, de mégis csak - hogyha egy hasonlattal élnék - olyan, mint egy repülőgép anyahajó. Összehasonlítva egy vitorlással, ami mondjuk egy nemzetközi textilipari cég, amíg egy vitorlásnak semmibe nem kerül otthagyni egy kikötőt, egy repülőgép anyahajó bár tud, de sokkal kevésbé mozdul, miközben relatíve jobban fizetnek és relatíve jobb körülményeket ajánlanak fel.

A visegrádi régión és Szlovénián kívül a kelet-európai országok nagy része egészen más specializációt követett. Tipikusan harmadik világit, vagy ezeket az igazán kizsákmányoló, mondhatni munkás-nyúzó iparokat telepítették meg. Románia exportjának 48-50 %-a ez a fajta könnyűipar, textilipar, ahol alacsony fizetések vannak, nagyon rossz munka körülményekkel. A többi ország egy jelentős része – a balti államokat egyébként ideértve – inkább a tradicionális, inkább a rosszabb munkakörülményeket biztosító, rosszabban fizetett állásokat teremtette meg.”

A siker titka a jóléti állam

Adja meg az okát a relatív sikernek Greskovits: „A következő érdekes kérdés, hogy érdekes módon ezeknek a tőkés társaságoknak az országokba vonzására nem azok az országok voltak képesek, amelyek követtek egy neoliberális receptet és nagyon jelentősen megkurtították a jóléti államaikat, hanem a visegrádi országok és Szlovénia, melyek az összes egykori kommunista ország közül a legtöbbet költötték a társadalmi jólétre, nyugdíjakra, egészségügyre, oktatásra, családi pótlékra és a többire 1990 és 2006 között. Itt most mondanék röviden számokat, hogy lássuk mi a világon belül a helyes spektrum. Tehát a jóléti kiadások „per” nemzeti jövedelem aránya a visegrádi országokban kb. 20%. Magyarországon több, Szlovákiában kevesebb. A balti államokban 12-13 %. A közép-ázsiai államokban, Oroszországban vagy a balkán más részein (Romániát és Bulgáriát is ideértve) 10 és 12 % között van. Latin-Amerikában átlagosan 8 %. Nyugat-Európában, tehát a régi uniós tagállamokban 27-28 %, Írországban a legkevesebb, Svédországban közismerten a legtöbb. Angliában relatíve sok, 24 %. Ez az a spektrum, amin belül a visegrádi országok, közép-kelet Európának ezen része elhelyezkedik. Tehát abban az értelemben mondom, hogy siker a visegrádi országok sztorija, hogy egy viszonylag kedvező, tehát a nyugati államokhoz hasonló exportspecializációt sikerült kialakítania nyugati tőkével, amelyek viszonylag jobb munkahelyeket ajánlanak, mint a világ sok más részén. Ezt relatíve nagyvonalú jóléti költekezéssel tudta kísérni, ami miatt a társadalmak nem estek szét annyira, mint amennyire széteshettek volna. Emiatt is egészen az európai uniós belépésig politikailag nagyjából kiegyensúlyozott környezetet teremtett. Ezeknek az országoknak működő demokráciája volt, sőt van is.”

Nem csak a multicégeké a világ

„Én a világgazdaság, világtársadalom centrumában lévő hatalmi csoportot, nemzetközi gazdasági-pénzügyi szuperstruktúrának hívom – fejti ki Szalai Erzsébet csatlakozva Bogár László eszmefuttatásához – amelynek részei a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek, a multinacionális vállalatok, a globális média és az Egyesült Államok politikai és katonai elitje. Igaz, ennek a hatalma az utóbbi egy évben elég jelentősen meggyengült és itt Kína és India nagyon-nagy riválisként fog fellépni. Ez nem egy örökbe szabott hatalmi viszony, várható az Egyesült Államok pozícióinak gyengülése az elkövetkező évtizedekben. Ugyanakkor nem vezethetjük le a globális folyamatokat abból, hogy ezek az erők ezt vezérlik és a piac logikája alapján a maguk hasznára folyamatosan jövedelmeket csoportosítanak át. Itt rengeteg spontán folyamat van. Maga a globális piac spontán logikája is része az úgy nevezett globalizációnak, amely úgy allokálja az erőforrásokat az alávetett területeken, hogy a perifériáról, a félperifériáról a centrum felé csoportosítja át az erőforrásokat. Én azt gondolom, hogy Magyarország és Kelet-Európa egy kudarctörténet, függetlenül attól, hogy a GDP mennyire nőtt. Például a multik magasan kvalifikált szakmunkásokat alkalmaznak betanított munkára. Amelett a globális tőkének az alaptermészete az, hogy nem teremti, hanem kiváltja a munkahelyet. Abban igaza van Greskovits Bélának, hogy a külföldi tőkét be kellett hozni, mert aki ebben a régióban nem hagyja magát kifosztani a szuperstruktúrák által, az még rosszabb helyzetbe kerül. Ettől még és éppen ezért ez egy kudarctörténet. A konvergenciaporgram véghezvitele teljesen hazavágta a magyar tulajdonú gazdaságot, nincs igazán belső piac a magyar gazdaságban. Nagyon jó tehát, hogy itt vannak a multik, mert ha nem lennének, akkor még rosszabb lenne, de mi haszna van a magyar gazdaságnak abból, hogy kettő helyett öt százalékkal nő a GDP, ha a multinak nincs kapcsolódása a hazai termeléssel?”

A visegrádiaknak össze kell fogniuk

„Magyarország a legrosszabb foglalkoztatottsági mutatókkal bíró ország Európában, első sorban azért, mert a tőke nem teremt munkahelyeket. Ezért kell akkora adókat kivetni, és ez egy önmagát erősítő spirállá válik. Minél kevesebben adóznak annál magasabbak az adók és minél magasabbak az adók, annál kevesebben dolgoznak. Ennek az az oka, hogy hiányzik az a belső piac, ami ellensúlyozná a nemzetközi piacnak való kiszolgáltatottságunkat. Van kitörési lehetőség, a többi visegrádi országgal együttműködve kéne ennek a közép-kelet európai térségnek egy érdekérvényesítő centrumot alkotnia, különben tényleg ki leszünk fosztva. A globalizációkritikát, a nemzetközi szervezetek kritikáját, a globális reformokra való törekvést tehát együtt kell gyakorolni a nemzetállami szintű érdekérvényesítéssel. Globális érdekérvényesítés nélkül nincs lokális sem és fordítva.”

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását