- Jobbkor nem is jöhettek volna a gyerekek – mondja. – Egyáltalán nem érzem korainak vagy elhamarkodottnak a döntést. Szavakkal szinte leírhatatlan, milyen jó érzés szülőnek lenni.

Klára azt sem bánta meg, hogy viszonylag hamar jött a második baba.

- Sokkal könnyebb, mióta ketten vannak. Kicsi a korkülönbség köztük, nincsenek problémák. Különös, hogy kettő mellett sem fáradok el jobban, mint eggyel. Pedig mindketten sok törődést, gondoskodást igényelnek. A nagyobbal nehezebb volt az első időszak. Nyilván a második gyereknél már rutinosabb az ember. Semmihez sem hasonlítható élmény, amikor látom, hogy egymásra nevetnek a fiaim. Egyébként nagy szerencsém van a gyerekekkel, hiszen mindkettő kiegyensúlyozott baba. Olivér jókedvű kisfiú, imádja a társaságot, de Ádám is hasonlóan nyugodt baba volt. Eleinte akadtak féltékenykedésre utaló jelek, láttam, hogy Ádám nehezebben viselte, hogy már nem kaphat meg teljes egészében, idővel aztán elfogadta a helyzetet. Bízom benne, hogy felnőttként is jó testvérek lesznek.

Klára és párja mindkét gyermekükkel jártak már külföldön.

- Ádám hat-, Olivér pedig nyolchetes volt, amikor elutaztunk velük. A nagyobbat síelni vittük, a kisebbet pedig egy mediterrán hajóútra. Semmi probléma nem volt a picikkel. Ettek, aludtak, nem volt nagy mozgásigényük. Repülős utazást azonban még nem vállalnék velük.

Négy hónap eltéréssel született babája Klára nővérének is.

- Egyszerre voltunk áldott állapotban. A testvéremnek is fia született. Egyébként az előző gyerekeket is néhány hónap eltéréssel szültük, így mindkét fiamnak van egy-egy hasonló korú unokatestvére.