Több ponton is megújítaná a népszavazás intézményét az Alkotmánybíróság elnöke. Bihari Mihály az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: szűkíteni kellene a referendumra bocsátható kérdések, valamint a kezdeményezők körét.

Az Alkotmánybíróság elnöke kiemelte: a kötelező érvényű népszavazás helyett inkább a vélemény-nyilvánító lenne célszerű, vagy pedig a kötelező erejű népszavazásnál a jelenlegi 200 ezerről fel kellene emelni a szükséges aláírások számát, hogy még erősebb legyen a referendum megtartásának társadalmi támogatottsága.

Bihari Mihály szerint nem azt kellene szabályozni és felsorolni, hogy miben nem lehet népszavazást tartani, inkább azt, hogy milyen kérdésekben legyen kötelező a referendum. Példaként említette a nemzetközi szervezethez vagy katonai szervezethez való csatlakozásról vagy kilépésről szóló referendumot.

Az Alkotmánybíróság elnöke kiemelte: a kormánynak lehetővé kellene tenni, hogy egy Országgyűlés által már elfogadott, de sok vitát kiváltó törvényről megerősítő népszavazást kezdeményezzen.

Ne vitázzanak az alkotmányos szervek

Bihari Mihály íratlan szabálynak nevezte, hogy a kiemelt alkotmányos szervek ne folytassanak vitát egymással.

Ha a kiemelt alkotmányos szervek elkezdenek politikai és szakmai vitát, abból a politikai szervek lejáratódása következik - vélekedett. A március 9-ei népszavazás után ugyanis Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint több kormánytag élesen bírálta az Alkotmánybíróságot.

A testület elnöke hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság nem jó vagy rossz politikai döntés között választ, hanem alkotmányos vagy alkotmányellenes döntés között.

Bihari Mihály kiemelte: az Alkotmánybíróság még nem kritizálta a kormányt, annak semmilyen szakpolitikáját, és csupán alkotmányellenesség okán vizsgálhatja a kormány döntését.

A testület azt az íratlan szabályt akarta kifejezni, hogy a legfelső kormányzati és állami szervezetek a korrekt együttműködés és a másik hatáskörének tiszteletben tartásával viszonyuljanak egymáshoz - tette hozzá.