Ezután jelentkezett a folyóiratnál, hogy neki hasonló problémája van a hangfelismeréssel. Mióta csak eszét tudja, még a legközelebbi hozzátartozói hangja is megkülönböztethetetlen számára.
A brit szakfolyóirat felvette a kapcsolatot Bradley Duchaine idegkutatóval, hogy ellenőrizze, esetleg igazolja a ritka esetet.

KH, aki egyébként sikeres vezetési tanácsadó, átlagos vagy annál jobb eredményeket ért el a különféle memória- és értelmezési teszteken. Hallása normálisnak bizonyult és agyának mágneses rezonancia vizsgálata (MRI) sem fedett fel érdemleges eltéréseket.

Elmondta a kutatóknak, hogy problémája kizárólag az emberi hangok felismerésére korlátozódik, olyannyira, hogy időnként kénytelen üzleti partnereinek különböző neveken bemutatkozni, hogy amikor azok visszahívják őt, a megszólításból rájöjjön, ki az, aki keresi.

A további vizsgálatok igazolták, hogy KH nem tud megkülönböztetni egy hangot a másiktól. A beszélő nemét és érzelmi állapotát megfelelően észlelte a páciens, ez is megerősítette a kutatók megállapítását, hogy alkalmatlansága sajátosan a hangfelismeréshez köthető.

Az eset hátterében álló idegrendszeri folyamat eddig felderítetlen maradt, de a brit kutatócsoport reményei szerint funkcionális MRI-térképezéssel megkapják a választ arra, mi történik a nő agyában hangok hallatán.