Átmeneti hanyatlás után, amelynek oka ismeretlen, az épületeket a Kr.e. 1700-as években ismét felépítették és újabbakkal egészítették ki.

Kréta élénk kereskedelmet folytatott a környező szigetekkel, igen fejlett volt a képzőművészete, ám ez a másodvirágzás sem volt hosszú életű: Kr.e. 1500-ban a civilizáció végleg hanyatlásnak indult, talán a szomszédos Thira szigetén bekövetkezett vulkánkitörés, esetleg polgárháború, vagy lázadás miatt.

A minósziak azonban rejtélyes módon még ekkor sem adták fel a küzdelmet, megpróbáltak megint életet lehelni kultúrájukba, ám a sokadik virágzást követően a krétai civilizáció eltűnt, mintha soha nem is létezett volna.

Görög, amerikai, kanadai, orosz és török kutatók 193 krétai, valamint 171, Görögország középső és északi részén, az egykori neolitikus közösségek területén élő férfitől vettek DNS-mintát - olvasható az Ekathimerini című görög lap online kiadásában.

Mint a vizsgálatok kimutatták, a neolitikum idején érkező betelepülők Anatóliából - a mai Irán, Irak és Szíria területéről származhattak, s nem Afrikából, ahogy Martin Bernal amerikai kutató állította elméletében.

"A DNS-vizsgálatok tanúsága szerint a betelepülés időben egybe esett a társadalmi és kulturális fejlődéssel, amely végső soron elvezetett a minószi civilizáció megszületéséhez. Eddig csupán régészeti bizonyítékokkal rendelkezünk, most már genetikai adatok birtokába jutottuk, s DNS alapján állapíthatjuk meg az időpontokat" - hangsúlyozta Konsztantinosz Triantafillidisz, a theszaloniki Arisztotelész Egyetem professzora.