"Hogy mi is a szépség, nem tudom"

1471. május 21-én született Nürnbergben. Ötvös apja a Békés megyei Ajtósról ment Németországba, innen a Dürer (Ajtósi) név. Albrecht 18 gyermekük közül a harmadik volt, rajzolni apja műhelyében kezdett s tizennégy évesen már érett művésznek volt mondható. Ő festette 1493-ban az első német önarcképet, ezen egy kissé öntelt, jóképű ifjú látható, a szoba ablakán át hegyekre és tengerre látni. Az Apokalipszis látomásos fametszetein a későgót elemek dominálnak - a kora forradalmi mondandóit teológiai formába öntő művet szenvedélyes formák, drasztikus realizmus, zsúfolt, expresszív kifejezőerő jellemzik. Dürer stílusa a gótika és a reneszánsz közt ingadozott, hazatérte után sajtón sokszorosította és terjesztette műveit, mert nem akart főrangú megrendelőktől függeni.

1500 körül kezdett az emberi test arányaival foglalkozni, 1504-es Ádám és Éva-metszetén az emberi szépséget a kiszámított, eszményi forma révén ragadta meg. 1505-től két évig Velencében élt. Hazatérve nagy nürnbergi palotába költözött, itt ma múzeuma látható. 1507-es diptichonján Ádám és Éva alakja klasszikus pózban áll, ezek az első német aktok. Legjobb, 1513-14-es rézkarcai: a Lovag, Halál és Ördög, a Szent Jeromos és a Melankólia, e jelképeket sokan sokféleképp magyarázták, a Melankóliát szellemi önarcképének vélik. 1512-ben túldíszített rajzokat készített I. Miksa imakönyvébe, 1519-ben két portrét festett a császárról. Külföldön is elismerték, 1515-ben képet cserélt Raffaellóval.

1518-ban megismerte Luthert, akinek lelkes híve lett. Bekerült a nürnbergi tanácsba, részt vett V. Károly aacheni koronázásán, utazást tett Németalföldön. Hazatérése után egészsége megroppant, ekkor főleg elméleti kérdéseket kutatott. Még korábban megírta A festészet tankönyvének vázlatait, 1527-ben kiadta Négy könyv az ember arányairól, Tanulmány az emberi test arányairól című művét s Erődítéstanát. Fontos műve az 1526-os Négy apostol (János és Péter, Pál és Márk), egyszerű kompozíciója az emberi tartás, erkölcs példáját mutatja fel. A parasztháború idején nem foglalt állást, de az 1525-ös megtorlások után egy metszetén a zsarnok lábánál alszik a jámborság, jog, igazság és értelem - bilincsben, ez volt az ő társadalomkritikája. Dürer a legnagyobb német festő, tanítványai és utánzói közt olaszok és flamandok is voltak. Anyagi gondokkal nem küzdött, a gazdag Nürnberg értékelte a művészetet, a sokszorosítható grafikák, réz- és fametszetek elérhetőek voltak a polgári vevők számára is. Dürer a humanista művészet nagy alakja, műve nemzetközi érvényű.