Panagiotisz Lacudisz, a Görög Ornitológiai Társaság elnöke szerint azért kerültek fel a honos fajok listájára, mert azóta szüntelenül jelen vannak.

Sztavrosz Dimasz, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa éppen februárban számolt be arról, hogy a klímaváltozás érezhetően érinti Görögország flóráját és faunáját azzal is, hogy a vándormadarak messzebbre mennek északra, és ott ismeretlen vírusokat, betegségeket hurcolnak be. Görögországban az utóbbi években egyre melegebb és szárazabb az időjárás, s a hetvenes évek óta a csapadék átlagos mennyisége közel 30 százalékkal csökkent.

A most honossá minősített faj latin nevét egy német kutatóról kapta, míg magyar neve - kis sándorpapagáj - Nagy Sándorra vezethető vissza, aki állítólag elsőként hozott ilyen madarat Európába. Másik elnevezése - örvös sándorpapagáj - onnan ered, hogy három éves kora körül vízszintes, rózsaszín csík jelenik meg a nyakán. A ragyogó zöld tollazatú testhossza 38-42 centiméter, de ebből 25 centiméter hosszú a farka, testsúlya 120-150 gramm. Közép-Afrikában a kontinenset kelet-nyugati irányban átszelő sávban, valamint az indiai szubkontinens legnagyobb részén honos, de szökött egyedekből kialakult, vagy telepített kisebb populációi élnek Németországban, a Rajna vidékén, Hollandiában és Angliában, továbbá Észak-Amerikában és Ausztráliában is a szabad természetben.