2024. február 22. - Gerzson

Az utolsó útjuk legyen méltó

Közeleg a húsvét, az ember mindenféle örömteli eseményre készülhet: nagy evészet, tojásfestés, locsolkodás. Az állatok életéből azonban a vidámság az ünnepek alatt kimarad: zsúfolt kamionokban utaztatják őket szerte a világban, hogy az ember egy jót lakmá
2008. március 20. csütörtök 07:32 - Mohai Szilvia

Számtalan elrettentő videófelvétel kering az interneten, amelyen állatokat teherautókba lökdösnek, ütlegelnek, láncon vonszolnak. Az őket a vágóhidakra szállító sofőrök egyetlen célja, hogy minél hamarabb a célállomásra érjenek, így az állatok nem kapnak elég pihenőt sem. „Hiszen úgyis a halálba mennek” - gondolják minden bizonnyal. Pedig ezért sem szabadna így bánni velük: az ember folyton a „méltó halálról” beszél, de úgy látszik, csak magának tartja fenn rá a jogot, másnak nem adja meg.

Az állatszállításra vonatkozó EU-jogszabály meghatározza a gerinces állatokra vonatkozó szállítási és fuvarozási szabályokat. A szállítás során az állat fajától, testtömegétől és a szállítóeszköz típusától függően bizonyos férőhelyszükségletre vonatkozó előírásokat kell teljesíteni, amely például egy felnőtt ló esetében 1,75, egy közepes méretű szarvasmarha esetében 0,95-1,3, egy kecske esetében 0,-0,4 négyzetméter. Ezen kívül több, az állatok egészsége érdekében született szabályt be kell tartani, valamint a sofőrnek különböző okmányokkal is rendelkezniük kell. Az állatszállítók azonban ezen rendelkezések alól gyakorta kibújnak, és a hatóság figyelmeztetését sem veszik komolyan.

Arról, hogy mi lehet a magyarországi szabályozás sikertelenségének oka, és van-e rá megoldás, Pecz Leventét, az állatok és állatbarát emberek érdekeinek érvényesítésével és oktatással foglalkozó Fauna Egyesület programigazgatóját kérdeztem.

Melyek a leglényegesebb szabályok, amelyeket be kell tartania annak, aki élő állatot szállít?

EU-szabályozás határozza meg az állatszállítás feltételeit. Az egyik tényező a sűrűség, tehát, hogy hány állatot lehet egy kamionba felpakolni - lovak esetében ez huszonkét-huszonnégy példány. Azért a sűrűséget határozzák meg, és nem az állatok számát, mert a jármű több fajta lehet, és így tudják a legkönnyebben ellenőrizni a hatóságok. A pihentetési idő is meg van szabva: mikor kell megállni, mennyi időre, mikor kell lehajtani az állatokat. Több számszerű rendelet is van, amit be kell tartaniuk az állatszállítóknak.

Melyik szabályt szegik meg leggyakrabban a szállítók?

Az Európai Bizottságnak is van jelentése arról, hogy sajnos az egész európai régióban nagyon alacsony fokú az ellenőrzöttség - fél és három százalék között mozog. A legtöbb szállítmányt nem ellenőrzik a hatóságok, és ezért fordulnak elő hiányosságok ilyen nagy számban. Az egyik leggyakoribb hiányosság, hogy nem töltik fel az itatókat, így az állatok szomjaznak. Ezt azért csinálják, hogy könnyítsenek a súlyon: a Romániából érkező szállítmányok esetében tapasztaljuk a legtöbbször, hogy a háromszáz literes tartályt nem töltik fel, az így „nyert” háromszáz kiló megfelel még egy szarvasmarhának vagy lónak, így eggyel több állatot tudnak szállítani ugyanazzal a járművel. A pihentetési időt sem tartják be, hiszen az a céljuk, hogy minél rövidebb idő alatt érjenek a célállomásra. Mindezeket azért tudják ilyen könnyedén megtenni, mert alacsony a hatósági ellenőrzés. Vagy ha kis részüket el is kapják és megbüntetik, a szállítmányozási cégeknek még mindig megéri kifizetni a bírságot, majd tovább csinálni mindent ugyanúgy, szabálytalanul. Ez a legszomorúbb az egészben.

Ilyenkor, húsvét táján sem ellenőrzik jobban a szállítmányokat? Hiszen ekkortájt tudvalevőleg több állatot szállítanak. 

Tavaly lépett be Románia és Bulgária az Európai Unióba, így megnőtt az ezen országokból érkezett állatszállítmányok száma. Másrészt, egy ellentétes irányú szállítás is megindult: Hollandiából visznek sertéseket rajtunk keresztül Görögországba. Ez eddig nem volt. Tehát, sokkal több állatot szállítanak ilyenkor, és nagyon nehéz ekkora számú rakományt ellenőrizni. Az új, állatszállításra vonatkozó EU-jogszabály 2007-tól érvényes. Magyarországon az állategészségügyi hatóság feladata az ellenőrzés, de mivel az állatorvos közúton nem állíthatja meg a járművet, a Vám- és Pénzügyőrséggel működnek együtt: a vámos megállítja az autót, az állatorvos ellenőrzi a szállítmányt, az állatorvosi papírokat; a vámos pedig megnézi, hogy a jármű a közúti szabályoknak megfelelően közlekedik-e. A jelenlegi magyarországi gyakorlat szerint ez az ellenőrzés heti egyszer két óra, amit mi állatvédők nagyon keveslünk.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását