Hoffmann Rózsa (KDNP) és Pokorni Zoltán (Fidesz) egyaránt arról beszélt, hogy a tandíj elrettenti a hátrányos helyzetű családokat gyerekeik taníttatásától. Pokorni Zoltán szerint ez a felsőoktatásba jelentkezők számában is megmutatkozik, hiszen míg 2006-ban 133 ezer diák adta be jelentkezési lapját, addig 2007-ben ez a szám már csak 108 ezer volt.
Az Orbán-kormány egykori oktatási minisztere kitért arra, hogy a szakminisztérium nem hajlandó nyilvánosságra hozni az idei jelentkezési adatokat és valószínűleg a március 9-ei népszavazásig ezt nem is teszi meg, azonban - folytatta - "volt kollégáinktól, barátaiktól" azt a becslést kapták, hogy csak mintegy 80 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba.
Hiller István oktatási miniszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben egyetlen alkalommal sem sikerült március 9-e előtt befejezni az adatok feldolgozását. Hozzátette: Pokorni Zoltán minisztersége idején 2000-ben április 10-én, 2001-ban április 4-én, 2002-ben pedig március 27-én hozták nyilvánosságra jelentkezési adatokat.
A miniszter hozzátette: amennyiben 5 százalékos hibahatárral helytálló lesz a 80 ezres adat, akkor ő kér bocsánatot Pokorni Zoltántól a nyilvánosság előtt, de ha mégsem lesz így, akkor a fideszes politikusnak kell bocsánatot kérnie. Hiller István arra is felhívta a figyelmet, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők közül 2006-ban 1755-en, 2007-ban viszont már 4962-en jelentkeztek a felsőoktatásba.
Mivel a napirend előtti felszólalások esetében viszontválaszra nincs lehetőség, Pokorni Zoltán az ülésteremben odament Hiller Istvánhoz, és így mondta el véleményét.
Gusztos Péter (SZDSZ) arról beszélt, az 1989-es négyigenes népszavazáson a többség igent mondott arra, hogy a pártszervezetek kivonuljanak a munkahelyekről, most azonban Orbán Viktor Fidesz-elnök nap mint nap munkahelyeken, munkaidőben kampányol, például a múlt héten a gyulai kórházban tartott gyűlést.
Az viszont a választási eljárási törvényt sértheti - folytatta a liberális politikus -, hogy a kórház igazgatója körlevélben írta a dolgozóknak: számít megjelentésükre, vagyis gyakorlatilag kötelezővé tette a részvételt.
Az SZDSZ-es képviselő hangsúlyozta: a választási eljárásról szóló törvény az állami, önkormányzati szervek számára kötelezővé teszi, hogy a kampányban egyenlő feltételeket biztosítson a felek számára. Azt is nyilvánvalónak nevezte, hogy a munkáltató nem kötelezheti politikai színvallásra alkalmazottait és olyan helyzetet sem szabad kialakítani, amelyben a dolgozók retorzióktól tarthatnak, ha nem mennek el az eseményre.
Juhász Gábor, az igazságügyi minisztérium államtitkára azt mondta, ha valóban volt ilyen levél, akkor azzal megsérthették a választási eljárási törvényt, valamint a véleménynyilvánításhoz fűződő jogot is, hiszen a levélben megfogalmazott "finom unszolást" egyesek kényszerként érthették.
Vojnik Mária (MSZP) azt mondta, a népszavazáson arról döntenek az emberek, hogy elvesznek-e egy 180 ezer forintos bevételt a háziorvostól, amelyet a központi költségvetés nem pótolhat. A szocialista képviselő szerint az emberek többsége szívesen fizet vizitdíjat, ha tudja, hogy a pénzt értelmesen, az ő érdekében használják fel. Az MSZP-s képviselő hangsúlyozta: azokkal értenek egyet, akik az "esztelenül kierőszakolt népszavazáson" nemet mondanak, de azokat is megértik, akik a lábukkal szavaznak és nem mennek el voksolni.
Dávid Ibolya (MDF) a Máv Cargo privatizációja, és egy kis cégnek kifizetett kétmilliárd forintos sikerdíj kapcsán azt mondta, egyre erősebb a gyanú, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is érintett az ügyben.
Dióssy Gábor, a szaktárca államtitkára visszautasította a feltételezést. Mint mondta, nem volt külön tárgyalás a Geuronet Bt.-vel, minden dokumentummal, minden jegyzőkönyvvel el tudnak számolni.
