2020. június 6. - Norbert, Cintia

Ki követ minket a Földön?

Pár százmillió évvel ezelőtt kialakult az élet a Földön: jöttek az egysejtűek, majd a bogarak és a dínók. A dínók kihaltak, a bogarak maradtak. Aztán eltelt még pár millió év, és megjelent az ember. A bogarak most is élnek és virulnak. S ha az ember is &#
2008. január 24. csütörtök 15:23 - Mohai Szilvia
Pedig milyen idegesítők tudnak lenni: ott mászkálnak mindenhol, rondák, büdösek, kártékonyak. Nyilván nem mind a háromszázötvenezer ismert faj, de azért jó pár. Az emberek többsége nem is szereti őket. Persze, feltételezhetően a dínókat sem szerettük volna, pláne, hogy minden bizonnyal a nem túl megtisztelő táplálék cím jut nekünk, ha együtt élünk velük. A dinoszauruszok hatalmasak és erősek voltak, mégis kihaltak. A bogarak picik és könnyen eltaposhatók, mégis itt vannak; ha jól számolom, immár két-háromszázmillió éve. A tudósok szerint növényevő mivoltuknak köszönhetik a hosszú életet: a virágzó növények kréta kori megjelenése is nekik kedvezett. Több, ma élő bogárfajta nem sokkal az első bogarak megjelenése után kialakult. Egyszóval, nagy túlélők ők; és ezért nem lehetetlen, hogy ha már mi is kihaltunk, mint a dínók, ők még mindig itt lesznek.

Az élet kialakulása
Ősidő: Az ősóceánban a szerves molekulákból élő rendszerek jöttek létre körülbelül három és félmilliárd éve. Az első prokarióta sejtek (baktériumok és kékbaktériumok) hárommilliárd éve alakultak ki. Az ősi fotoszintetizáló kékbaktériumok a vízben oldott széndioxid felvételével meszet válaszottak ki, ezekből épültek fel a sztromatolitok (gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók). Előidő: Az eukarióták megjelenése az óceánokban 1,4 milliárd évvel ezelőtt történt. Nem sokkal később a többsejtűek is megjelentek. Óidő: A gerinctelen állatoknál megjelent a szilárd váz, a kambrium végére kialakultak a moszattörzsek és a gerinctelen állatok törzsei. Megjelentek az első szárazföldi növények, majd az ízeltlábúak, a halak, a kétéltűek és a hüllők. Középidő: A nyitvatermők virágkora e korszakban volt. Megjelentek a zárvatermők, az állatok közül pedig a madarak és az emlősök. A középidő végén az állatvilág jelentős része kihalt. Újidő: Elterjedtek a zárvatermők és az emlősök. A jégkorszakok során a melegkedvelő fajok jelentős része kipusztult vagy dél felé vándorolt, a többiek alkalmazkodtak a hidegebb éghajlathoz. Elindult az ember evolúciója, és kialakult a mai faj, a Homo sapiens sapiens.
Forrás: Wikipédia
Már miért halnánk ki, kikérjük magunknak! - kiáltana fel fajunk önérzetes képviselője. Hiszen olyan jól belaktuk ezt a bolygót: építettünk rá egy csomó mindent, felhasználtunk - megettünk, eltüzeltünk - és így kiirtottunk számtalan állatot, növényt és ásványt. Sterilizáltuk otthonainkat, hogy megmeneküljünk a baktériumoktól és a vírusoktól. Ennek eredményeképp mi lettünk a leggyengébb állatfaj a Földön, és már környezetünk is ellenünk fordult: árvizek, szélviharok, tűzvészek tizedelnek minket. Meg mi is önmagunkat, persze. Háborúk, betegségek, szegénység. A dinoszauruszok körülbelül százötvenmillió évet töltöttek ezen a bolygón; vesztüket egyes nézetek szerint meteorbecsapódás, mások szerint pedig a klímaváltozással járó oxigénszint-csökkenés okozta, ugyanis hatalmas testük miatt nagy mennyiségű oxigénre volt szükségük. Akárhogy is történt; meglehet, hogy velünk is ez lesz majd.
Igaz, a meteorok mozgását asztronómiai tudásunk segítségével már előre meg tudjuk jósolni, de ha egyszer felénk tart egy jókora üstökös, hiába jósolgatunk. Az oxigén lecsökkenésével ugyanez a helyzet: anélkül mi sem tudunk élni. S annyi minden jöhet még: lehűlés, sőt, mi több, jégkorszak, avagy túlzott felmelegedés, sorozatos árvizek, tűzvészek, hurrikánok, járványok, táplálékunkul szolgáló növények, állatok kihalása. De ami jelenleg a legvalószínűbbnek tűnik: saját kardunkba dőlünk, azaz kipusztítjuk magunk körül a Földet, és így vele pusztulunk mi is.

A fent leírtak nem a pesszimizmusom tükrözik, csak egyszerűen biológiai szempontból nem tartom oly mértékben különbözőnek az embert például a dinoszauruszoktól, hogy a tűzön-vízen át való fennmaradására fogadnék, már ha lenne ilyen játék. „Kicsiben” már megtapasztalhattuk a dolgot: ókori civilizációk egész sora tűnt el, nekünk pedig újra fel kellett találnunk a padlófűtést. Ez könnyen megeshet az egész fajunkkal is. És mi lesz azután? A dínók százötvenmilliójához képest a mi eddig itt töltött hatmillió évünk nem valami sok, és lehet, hogy nem is bírjuk addig - illetve a Föld nem bír majd minket -, mint ők.
Az apró bogárkák viszont tudhatnak valamit. Ők lesznek a bolygó következő urai? Hiszen úgy tűnik, a Föld időnként „lecseréli” lakóit: az ötszázmillió évvel ezelőtt kezdődő óidőben élt állatvilág nagy része a korszak végén kihalt, ugyanez történt a középidő végén a dinoszauruszokkal, az újidő negyedidőszakában - a jégkorszak idején - pedig a kevésbé hidegtűrő fajokkal. Bár ebből a néhány kihalásból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni; mégis úgy tűnik, hogy a bolygó aktuális „uralkodóinak” „hivatali ideje” egyre kevesebb. Az óidő állatai körülbelül háromszáz-, a dinoszauruszok kétszáz-, a jégkorszakban kipusztuló fajok pedig hetvenmillió évet töltöttek itt. Mi hatmillió éve „születtünk”, s ráadásul „mesterséges kihalásgyorsítókat” is használunk. Azért aggódni nem kell; pár millió évünk még biztosan van ezen a bolygón. A civilizációk azonban gyakrabban váltják egymást: rengeteg felfedezést tesznek, szerkezeteket találnak ki, melyeket aztán felemészt a múlt, és a következő kultúra pedig kezdheti az egészet elölről.

Kérdés, hogy az emberi fajt újra tudná-e termelni a természet. A hüllőket például sikerült: hiába haltak ki a dinoszauruszok, kígyók és gyíkok például ma is vannak. Az emberek és a majmok közös őse hatmillió évvel ezelőttre datálható, ekkor vált ketté, és alakultak ki a mai fajok. Ha sikerül még azelőtt kipusztítanunk magunkat, hogy a Föld egész jelenlegi élővilága eltűnne; mivel a közös ős már nem létezik, nem tudjuk reprodukálni az emberi nemet. Ha megvárjuk a természetes kihalást; talán. De ki tudja. A bogarak úgyis itt lesznek még akkor is, majd ők elmesélik a Föld következő „urának”, hogy volt.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gondolataink témában
Szívesen látná Orbán Viktort köztársasági elnökként?
Szó sem lehet róla
Jobb lenne, mint miniszterelnökként
Teljesen hidegen hagy
Csak, ha nincs más elfogadható jelölt
Igen, alkalmas a posztra
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását