2024. október 3. - Helga

Az emberiség bőrszárnyú rokonai

A teremtés elvében kételkedők a régmúltban keresik a bizonyítékot arra, hogy a főemlősök és egyes állatfajok közötti rokonság a törzsfejlődés évmilliói során vált mára alig fölismerhetővé. A modern genetika segít a múlt visszafejtésében, s nemrég például
2008. január 9. szerda 09:38 - Hírextra

A zoológusok régóta kutatják, hogy az alacsonyabb rendű állatok közül melyek szervezete hasonlít leginkább a primátusokéra, azaz a főemlősőkére, s köztük a csúcson álló emberre. Egy német és amerikai gén-kutatókból álló, Németországban tevékenykedő tudóscsoport most arról számolt be, hogy szerintük a főemlősök ősrokonai közé tartoznak az addig közös fejlődési láncból 80 millió évvel ezelőtt kivált malájziai repülő denevérek is.

Az egyébként a texasi egyetemen is kutató William Murphy és a bayreuthi Frank Wiens bizonyos molekuláris gének vizsgálatain alapuló érdekes elméletüket a Science című tudományos havi folyóiratban tették közé. Feltételezésük alapja az általuk molekulár-genetikai órának elnevezett módszer, ami a ma élő állatok génjeinek a módosulásaiból határozza meg, hogy azok milyen régen változtak meg. Módszerükkel 86 millió évvel ezelőtti időkig képesek "visszaszámolni". Így sikerült meghatározniuk, hogy a repülő denevérek, az ugyancsak délkelet-ázsiai szarvas mókusok (ottani nyelven: tupaják), valamint a mai főemlősök családjai évmilliókkal ezelőtt még nem különültek el.

Korábban nagyon eltérő vélemények alakultak ki e fajok besorolásáról. A fél méter hosszú és a kiterjesztett végtagjai közé kifeszített bőrfelülete segítségével éjjel a fákról messze vitorlázó óriás-siklókat (Galeopteruszokat) egyesek a rovarevők, mások a bőrszárnyúak, ismét mások a ragadozókhoz sorolták. Ezért a zoológusok már 1999-ben úgy döntöttek, hogy e három csoportot egy közösbe, az Euarchonták családjába vonják össze és úgy vizsgálják. Nyolc olyan génváltozást, szaknyelven indel-t találtak, amelyekből arra következtethettek, hogy azok 80 millió évvel ezelőttre jelzik a csoport tagjainak külön-külön továbbfejlődését.

Hatvanhárom millió évvel ezelőtt a szarvasmókusok családjában viszont kialakult egy alfaj, a tollasfarkúaké. E Ptilocarcus iowii-k ma is élő néhány nagyon ritka példánya tehát tulajdonképpen aféle élő kövület.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását