Az ország családtervezési politikájának eredményeként a az alacsonyabb születésszám várhatóan tíz évig fog tartani, emellett ketyeg egy társadalmi pokolgép is, mivel a fiúgyermekek hagyományos előnyben részesítése miatt egyre több az olyan kínai férfi, aki nem talál társat magának.
Míg 1995-ben 51-49 százalékos arányú volt az egyedülálló férfiak és nők aránya, 2005-ben ez az adat már csaknem 66-36-ra változott.
Kína az 1970-es évek óta korlátozza a gyermekek számát, ennek eredményeképpen sok százmillió kínai ember nem jött a világra, az ország pedig egyre jobban fejlődhet. Viszont szakértők már előre figyelmeztették az illetékeseket arra, hogy a szigorú születésszabályozás a lakosság elöregedéséhez vezethet, valamint a már korábban említett nemi egyensúly felborulásához.
Az "egykepolitika" 1984-ben enyhült, vagyis megengedték a vidéki pároknak, hogy legyen egy második gyermekük, ha az első leány. Ez a generáció most jutott el a házasodás időszakába.
Jelenleg egy családban átlagosan 1,8 gyermek születik, míg az 1970-es években 5,8 jött a világra.
Szakértők szerint a sok kínai agglegény társadalmi problémákat okozhat, akár erőszakra is ragadtathatja magát a kisebbségben lévő nőkkel szemben.
