A szakember elmondta: Magyarországon jelenleg a lakosság tíz százalékánál diagnosztizálták már a diabéteszt, de további tíz százaléknál lappang a kór. A kettes típusú, idősebb korban kialakuló betegség meggátolható lenne a rendszeres szűrővizsgálatokkal, de a háziorvosi rendszerben ezt még nem alakították ki. Csupán néhány civil szervezet szervez szűréseket akció jelleggel, pedig a túlsúllyal rendelkezőknek akár évente kétszer is át kellene esniük az ellenőrzésen - tette hozzá.

Holzinger Gábor kifejtette: a betegség, ha időben felismerik jól kezelhető. A legsúlyosabb következményt a szövődmények jelentik, amely már a lappangó cukorbetegség során is kialakulnak. Ezek között vezető helyen a szív-érrendszeri szövődmények állnak. A cukorbetegek 75 százaléka ebben hal meg. Emellett a felgyorsult érelmeszesedés, a vakság, a veseelégtelenség, illetve az idegrendszeri problémák is utalhatnak a diabéteszre.

A szombati szegedi program ezekre a kérdésre is rávilágított. A meghívott előadók beszéltek a Metabolikus szindrómáról, a korszerű tablettás kezelésről, a cukorbeteg-gondozásról, a korszerű és gyakorlati inzulinterápiáról, valamint a vese-szövődményekről is.

A továbbképző napon több száz háziorvos, belgyógyász, szakorvos, dietetikus, szakasszisztens, és idén először szakdolgozó is részt vesz, miután ők is kapnak továbbképző pontot az eseményen való részvételért.

A regisztrációköteles rendezvény teljes bevételét átutalják a Szegedi Diabéteszes Gyermekeket Támogató Egyesület javára.