Az elsőként felszólaló Molnár László, a szocialisták vezérszónoka kiemelte: az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata kötelezte arra az Országgyűlést, hogy egy "tisztán költségvetési törvényt" alkosson, és az ezt lehetővé tevő más törvényi módosításokat külön tárgyalja. Így a költségvetési törvénytől függetlenül a parlament előtt fekvő törvénycsomag 25 különböző törvényi szintű jogszabályt kíván megváltoztatni,és segíti azt, hogy a költségvetési törvényben csupán a büdzsé tényleges kérdéseivel foglalkozzon a parlament.

Molnár László a most tárgyalt jogszabály egyik legnagyobb pozitívumának azt tartja, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával bevezeti a teljesítményértékelést. Ezáltal az államigazgatás kiszámíthatóbban, áttekinthetőbb működik majd, az ott végzett szakmai tevékenység hatékonyabbá válik.

A képviselő kiemelte: kedvező az, hogy az egyik javasolt módosítás az elfogadott vagyontörvény államháztartással kapcsolatos rendelkezéseit pontosítja. Így a javaslat rendelkezik arról, hogy az új, nemzeti vagyonkezeléssel foglalkozó társaság működése révén az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek, kiadások egyértelműen a központi költségvetés elszámolásában jelennek. A tb-alapok kapcsán a szocialista képviselő pozitívan értékelte, hogy lehetővé válik a gazdálkodás szigorúbb ellenőrzése.

Az államháztartási törvényről szólva az MSZP-s vezérszónok kiemelte: pozitív az, hogy a módosító csomag rendelkezik a középtávú költségvetési kitekintésről és azt az eddigi kétéves intervallumról hároméves időtávra helyezi át, növelve a konvergenciaprogram teljesíthetőségét.
Molnár László szerint a helyi önkormányzatokról szóló különböző rendelkezések is a jelenleginél hatékonyabb gazdálkodás felé mutatnak. A szocialista vezérszónok azt is felvetette, hogy a helyi önkormányzatok jelenlegi, egyre fokozódó eladósodásának megakadályozására meggondolandó lenne, hogy esetleges hitelfelvételüket, kötvénykibocsátásukat, vagyonnal kapcsolatos intézkedéseiket a pénzügyminiszter ellenjegyezze.

Domokos László, a Fidesz vezérszónoka a költségvetést megalapozó törvényeket a jövő évi tervezett büdzsé összefüggéseiben vizsgálta. Aláhúzta: mint ahogy a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat sem hoz megoldást az ország igazi problémáira, a mostani csomagban tárgyalt törvényi változtatások is a szociális válságot erősítik, és értelmetlen áldozatokat követelnek a magyar társadalomtól.

A fideszes képviselő szerint számos esetben olyan bírságok kivetését helyezik kilátásba a módosítások, amelyek mértéke a jelenlegi többszöröse, van olyan tétel, amely tízszerese a megelőzőnek. Az ilyen változtatások az eredeti cél helyett, - mármint a szabályozottság erősítése helyett - káoszt hoznak, veszélybe kerülhetnek munkahelyek, állások veszhetnek el. Aláhúzta: ezzel kapcsolatban felvetődik az "állami terror" fogalma is.

A fideszes vezérszónok rámutatott: a kormány alkalmatlan az ország vezetésére, ez abból is látszik, hogy centrálisan erősíti erejét, hatalmát, a törvényeket a legtöbb esetben társadalmi egyeztetés nélkül kívánja megfogalmazni.

"Az önkormányzatokat már-már gyámság alá helyezik a tervezett módosítások" - fogalmazott Domokos László, hozzátéve: a települési önkormányzatok helyett a kistérségi társulások szerepét erősítik a javasolt változtatások.

Domokos László éles kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy a kormány a hároméves gazdasági kitekintést, amely alapvetően az államháztartás tervezését szolgálja, nem a mindenkori költségvetési vita előtt, hanem annak elfogadása után, a következő év februárjában terjesztené be. A képviselő ezt úgy értékelte: a hároméves kitekintés igazolná mindazokat az intézkedéseket, amelyeket előzőleg a már elfogadott büdzsében megfogalmaztak.

A szabad demokrata politikus elsőként az államháztartásról szóló törvényt említette, amelyből az önkormányzatok ellenőrzéséről szóló elemeket emelte ki. Hangsúlyozta: helyes, hogy az ellenőrzés lehetőség helyett kötelezettség lesz. Hozzátette: a megfelelő ellenőrzési gyakorlat az érintetteknek, de a közösségnek is érdeke.

A köztisztviselői törvény módosításából két elemet, az előmeneteli rendszert és a minősítési rendszert emelte ki, amelyek - szerinte - támogatandó célok. Gegesy Ferenc úgy vélte, helyes az a szándék, hogy a mai szigorúan vett bértáblától el lehessen térni, hiszen így a köztisztviselők nem fognak közvetlen főnöküktől függeni olyan mértékben, mint ahogy ma. Másik támogatandónak ítélt módosítás az SZDSZ politikusa szerint az úgynevezett kihelyezés gyakorlata. Mint mondta, ez vélhetően főként az APEH- dolgozókra vonatkozik, speciális feladataik miatt. Ugyanakkor azt hiányolta, hogy a törvényjavaslat nem szögezi le egyértelműen, hogy ez a kihelyezés nem minden köztisztviselőre vonatkozik.

A harmadik fontos törvényjavaslatként Gegesy Ferenc a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt említette, amelynek rendelkezései közül a végrehajtó szolgálat üzembe állítását emelte ki. Mint mondta, e szolgálat indítása fontos lenne, hogy a hatóságok döntéseiket hatékonyabban tudják érvényre juttatni. Ez növelné az állampolgárok bizalmát is - vélekedett.

Hargitai János, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) vezérszónoka a törvénycsomagból a köztisztviselői törvény azon elemeit emelte ki, amelyek a minősítéssel és a teljesítményértékeléssel foglalkoznak. Mint mondta, ennek nem nagyon látja az előnyét, inkább formális és erőltetett változás lenne, ha a parlament elfogadná. Úgy vélte, a tervezett és a versenyszektorból átvett gyakorlat nem biztos, hogy elfogadható a közfeladatok ellátásában.
A politikus - az államháztartási törvény tervezett módosításával kapcsolatban - úgy vélekedett, nem helyes ha ezt a jogszabályt mindig az aktualitásoknak megfelelően kívánja módosítani a kormány. Közölte: most a közelmúltban elfogadott állami vagyonról szóló törvény miatt van szükség a korrekcióra.

A kereszténydemokrata politikus szerint a kiszámíthatóságot erősíti, hogy a módosító csomag rendelkezik a középtávú költségvetési kitekintésről, és azt az eddigi kétéves időszakról három évre növeli. Úgy vélte, mindez egyrészt erősíti a kiszámíthatóságot, másrészt pedig lehetőséget teremt arra, hogy igazodni lehesse a konvergenciaprogramhoz.

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi fedezetéről szóló törvény módosítása kapcsán Hargitai János megjegyezte: nem igaz, hogy ez a módosítás nem érinti a Vatikáni Szerződést. Ezért azt javasolta, hogy ez a módosítás kerüljön ki a törvénycsomagból.
Herényi Károly a mostani előterjesztést is elutasította frakciója nevében, hangsúlyozva, hogy ugyanolyan salátatörvényről van szó mint amilyenek a korábbiak voltak. Mint mondta, az előterjesztésben olyan szerteágazó javaslatok szerepelnek, amelyek ha külön-külön kerülnének a plénum elé, akkor talán a kormánypárti képviselők körében sem kapnának többséget.
A frakcióvezető példaként a közszolgálati törvény tervezett módosítását említette, amely a bértábla megszüntetésével felszámolja a tervezhető közszolgálati életpályát. A képviselő véleménye szerint az illetménytábla megszüntetése erősíti a köztisztviselő függőségét elöljáróitól, akik általában politikai kinevezettek. Herényi Károly azt mondta: ez a módosítás nyilvánvalóan a kormány leépítési elképzeléseit szolgálja hiszen így a köztisztviselők maguk hagyják majd el a pályát.
Az előterjesztés kiszámíthatatlanságát illusztrálandó Herényi Károly felhívta a figyelmet az államháztartási törvényre, amely álláspontja szerint mechanikus és sematikus.

Herényi Károly kitért az egyházak támogatására is, elemezve, hogy jelenleg az adófizetők által felajánlott egy százalék összegétől függetlenül, az adó 0,9 százalékát fordítja a költségvetés erre a célra. A vezérszónoki felszólalások után az elnöklő Világosi Gábor elnapolta az általános vitát és lezárta az ülést.

Az Országgyűlés október 29-én, hétfőn, 13 órakor folytatja munkáját.