Közvagyon-értékesítő Zrt.
Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese beadványban kéri az alkotmánybíróságtól a vagyontörvény megsemmisítését.
2007. október 10. szerda 19:25 - Tálos Lőrinc
Cím
A vagyontörvény ellen fellépő Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom sajnálattal vette tudomásul, hogy az egyre szélesedő társadalmi tiltakozást semmibe véve az Országgyűlés első őszi teljes ülésén szavaz a köztársaság elnöke által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatról.
A szavazással egy időben, a Kossuth térre hirdetett gyűlésünkön ismételten hangot adtunk meggyőződésünknek, hogy a törvény a nemzeti vagyon feletti rendelkezés jogát alkotmányellenes módon ruházza a kormányra, és közfeladatok ellátására rendelt ingatlanok, vállalatok áruba bocsátása előtt nyit szabad utat. A képviselőket álláspontjuk felülvizsgálatára kérő levél 62 aláírója a törvény kihirdetése után az Alkotmánybírósághoz fordul, az Élőlánc pedig felszólítja a kormányt, hogy a törvény végrehajtásával várja meg a taláros testület állásfoglalását.
Célunk a társadalmi párbeszéd kiszélesítése, az állampolgári részvétel bátorítása. A hétfői gyűlés résztvevői bebizonyították, hogy a békés szándékú többség képes elszigetelni a közéjük vegyülő szélsőséges elemeket. Nem tűrhetjük, hogy erőszakos, elvakult csoportok sajátítsák ki a Kossuth teret! Szónokaink kemény szavakkal ítélték el és szólították távozásra őket. Rendezvényünk befejezése után azonban garázda elemek támadtak az ország házából távozó képviselőkre. Mélységesen fájlaljuk ezt, és vállaljuk a ránk háruló felelősséget azért, amit fellépésünk, minden igyekezetünk dacára, közvetve előidézett. Megkövetjük a képviselőket, és elítéljük a rendbontókat.
Az Élőlánc Magyarországért elnöksége
Budapest, 2007. szeptember 11.
Egy részvénytársaság, akár hogy forgatom nem népképviseleti szerv, szemben az Országgyűléssel. Ha a miniszterelnök a vagyonkezelés folyamatainak egyszerűsítése jelszavával megkerüli az Országgyűlést, és egy általa kinevezettekből álló hét tagú tanácsra bízza annak jogköreit az büdös, mint az eredeti olmützi kvargli. Ha mindez akkor jut eszébe amikor üres az államkassza még ijesztő is.
Az Élőlánc tiltakozó akciói mégse hatoltak el mindenki tudatáig. Köszönhetően azoknak a szabadidős demonstrálóknak, akiknek minden kormányellenes/kormánykritikus tüntetésre foglalt helyük van, és az esernyő mellett tartják az ilyen alkalmakra rendszeresített Árpád-sávos zászlót. A Kossuth térre szervezett tiltakozásukról szóló tudósítások még véletlenül sem foglalkoztak a tüntetés apropójával. Minek is tették volna? Volt annál a kamerának kedvesebb eset is. Az említett, minden lehetséges tüntetéshez csatlakozó szélsőségesek megostromolták a távozó képviselők autóit. Lányi Andrásnak, aki megpróbálta hazazavarni őket, azóta a származását vizslatják az ilyen célra rendszeresített fórumokon.
Hiába küldte vissza Sólyom László a parlamentnek a tervezett jogszabályt, a szocialista többség annak egy alig változtatott változatát szavazta meg. A különbség kimerül abban, hogy a köztársasági elnöknek kell elfogadni a kinevezettek személyét. Tekintve, hogy a mindenkori köztársasági elnöknek semmilyen eszköze nincs a kinevezettek visszautasítására.
Nem kell mérlegelni mekkora esélye van az állami vagyon kiárusításának. Akár szándékában áll a kormánynak a költségvetési hiányt köztulajdon eladásával befoltozni, akár nem, a hatalmi ágak szétválasztásának elve sérült. Kormányfő nem vehet el, csak úgy jogköröket a parlamenttől. Hasonlóképp nem korlátozhatja az állampolgárok részvételét a közvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásában.
