A felszín közeli légréteg nedvességtartalma - amitől a hőség szinte elviselhetetlen - három évized alatt 2,2 százalékkal emelkedett. A folyamat az emberi tevékenység keltette klímaváltozás egyik hatása - állítják brit és amerikai kutatók számítógépes modellvizsgálatok alapján a Nature című brit tudományos magazin legújabb számában megjelent tanulmányukban.
A nedvességtartalom növekedése veszélyes lehet, mert gyengíti a szervezet önhűtő képességét. "A párásodásnak nagy szerepe van a stresszhatásban, amelyet a globális felmelegedés következtében jelentkező hőség okoz" - mondta a kelet-angliai egyetemen kutató Nathan Gillett, a tanulmány egyik szerzője.
A szakember és társa, Katharine Willett az amerikai Yale egyetemről az 1973 és 2002 közötti időszakot vizsgálta. Az eredmények szerint a páratartalom a Föld felszínének legnagyobb részén emelkedett. Néhány térség, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Afrika és Ausztrália egyes vidékei azonban 2002-ben szárazabbak voltak, mint három évtizeddel korábban.
A klímakutatóknak nem okozott nagy meglepetést az eredmény. A fizika törvényei szerint a melegebb levegő több nedvességet hordoz. A tanulmány azonban rámutat, hogy a páratartalom jelentős mértékben növekszik és a folyamat a fosszilis üzemanyagok égésekor felszabaduló gázok hatása.
Az emberi tevékenység hatását szimulációs modellszámításokkal mutatták ki. Az első klímamodell olyan forgatókönyvön alapult, amely szerint kizárólag természetes úton kerülnek a légkörbe üvegházhatást keltő gázok a vizsgált időszakban. Az eredmények és a valódi mérések nem egyeztek.
Ezután lefuttattak egy másik programot, amely abból indult ki, hogy csak az emberi tevékenység hatására növekszik a gázkoncentráció. Az így kapott eredmények sem vágtak össze a tényadatokkal.
A harmadik modell mindkét tényezőt számításba vette, a kiadott értékek és a valódi folyamatok adatai pedig csaknem teljesen megegyeztek.
Egy hónappal Gillették cikke előtt napvilágot látott egy másik tanulmány, amelynek szerzője ugyanezzel a módszerrel bizonyította, hogy növekedett az óceánok feletti légréteg páratartalma és a jelenség magán viseli az emberiség "ujjlenyomatát."
A klímakutatók így már tíz különböző szempontból látják az emberi tevékenységnek a bolygó környezetére kifejtett hatását. Ezek a felszíni hőmérséklet, a nedvességtartalom, az óceánok feletti vízpára, a teljes csapadékmennyiség, erdőtüzek, az állat-, illetve növényfajok változása, a föld vízelvezető képessége, a felső atmoszféra hőmérséklete és a világóceánok hőtartalma.
"Most már összeáll a kép" - mondta Ben Santer amerikai kutató, az óceánok feletti páratartalom változásáról szóló szeptemberi tanulmány szerzője. "Minden arra utal, hogy nem csupán természetes okok állnak az éghajlatváltozás hátterében."
Gillett szerint a helyzet egyre rosszabb lesz. A hőmérséklet egy Celsius fokos emelkedés 6 százalékos nedvességtartalom-emelkedéssel jár. Az ENSZ klímabizottságának (IPCC) előrejelzése alapján a század végére 12-24 százalékkal lesz több nyirkos, ragadós pára a levegőben. "Ez azért valószínűleg nem halálos, de elég kellemetlen" - mondta a kutató.
