A tavalyi évben 40 millió tonna körüli ózonveszteséget mértek.
A szóban forgó 24,7 millió négyzetkilométernyi terület nagyjából akkora mint Észak-Amerika, a vizsgálat során a felület kiterjedése mellett az a légköri magasság is döntő volt, ahol az ózonveszteség kialakult. Szakértők szerint a javulás természeti változások eredménye, így egyelőre nem fújtak riadót.
Az előző évekhez képest idén az ózonlyuk kevésbé koncentrálódott a Déli-sark fölé, ez lehetővé tette az ott található levegő melegebb levegővel való keveredését, ami megfékezte az ózonvesztés folyamatát - magyarázták a szakemberek.
Az ózon csakis különösen alacsony hőmérsékleten bomlik szét. Az elmúlt évtizedben az sztratoszférikus ózonréteg globálisan évente 0,3 százalékkal lett vékonyabb. Ezzel arányosan pedig felerősödött a Föld felszínét elérő ultraviola sugárzás.
Az ózonréteget ért károkat az elmúlt évtizedekben az olyan anyagok ipari termelésben való használatára vezetik vissza mint a fluorklór-szénhidrogének (ismertebb nevén FCKW), amelyek évtizedeken át keringhetnek a légkörben.
Az ózonréteg védelmében 20 évvel ezelőtt elfogadott montreali egyezmény előírta az ózonréteget károsító anyagok betiltását. Ma ózonlyukon az ESA azokat a területeket érti, amelyek fölött különösen gyenge (220 Dobson egység alatti) az ózonréteg koncentrációja. Az értékek évente ingadoznak.
