2024. december 9. - Natália

Lakitelek 2007

A lakitelki találkozó 20. évfordulójának, és a hétvégi ünnepség apropóján kérdeztük egykori felszólalók és egy mai MDF-es politikus véleményét. Az elmúlt időszakot, és a jelent – más-más okból – mind sötéten látják.
2007. október 1. hétfő 23:30 - Tálos Lőrinc
Csapody magáról és Lakitelekről:
"A fiatal írókat először összegyűjtő lakiteleki tanácskozáson 1979-ben vettem részt, tagja voltam az MDF létrejöttét előkészítő kiterjedt értelmiségi körnek. Az MDF-nek, első pártomnak megalapítása óta tagja vagyok. 1990 óta négyszer szereztem egyéni képviselői mandátumot, mind a négyszer lakóhelyemen, Budapest 15. számú válaszkerületében, azaz Lágymányos, Gellérthegy, Szentimreváros körzetében." Forrás: www.csapody.hu
Csapody Miklós a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselője nem rejti véka alá csalódottságát. Bár maga a '79-es, József Attila kör rendezte találkozón vett részt, '87-ben nem, tisztének érzi a történelmi hűség megőrzését, sajnálja, hogy igen kevés szó esett Csengey Dénesről és Joó Rudolfról. „Ennek a Szűrösös, Orbános önmagunkat ünneplésnek annyi köze van az akkori lakiteleki találkozóhoz, mint amennyire kosher étel a túrós csusza. Úgy tűnik ők így, utólag szeretnének az MDF alapítói lenni. Azok akik az MDF szétverésén munkálkodtak az „alcsúti munkacsoport” vagy „viktoriánusok” a régi szovjet retus módszer szerint döntik el utólag, hogy kik is voltak az alapító atyák.” Kiemelte, hogy a mostani megemlékezés húzónevei Orbán Viktor és Morvai Krisztina voltak, akik anno nem voltak jelen. Nem hiszi ugyanakkor, hogy Lezsák új Lakiteleket szervezne. „Ez csak egy részben aktuálpolitikai, de igazából nosztalgikus ünneplés volt.”

Pozsgay Lakitelekről, saját szerepéről:
"Most pedig Lakitelekre is térjünk ki, mert ott is van egy kis dolgom. Lakitelekkel kapcsolatban annyit, hogy ez is bizonyos fokig összefügg addigi szerepemmel. Kapcsolatépítő, ilyen-amolyan tevékenységemmel, vonzalmaimmal, sok minden egyébbel. Azt én sosem állítom, nem is merném állítani, hogy a 80-as évek közepén már rendszerváltásban gondolkodtam, de az egészen bizonyos, hogy elég régóta láttam. Különösen azért, mert 86-ban is, de előtte is nyílt rá alkalom, meg kellett ismerkednem a szovjet valósággal, és azt, mint perspektívát, soha nem tudtam elfogadni. Az ottani életformától, stílustól, mindentől függetlenül, illetve nem függetlenül, azokkal összefüggésben. De reméltem és gondoltam, hogy azon az eszmei alapon, amelyen én állok, talán ez az egész, miként 68-ban Prágában is álmodták, emberarcúvá változtatható. Nagyon keserves volt, de szembe kellett vele nézni, hogy ennek már nincs ideje és nincs lehetősége." Forrás: www.xxszazadintezet.hu
Pozsgay Imre egykori jelenlévő, a Nemzeti Konzultációs Testület vezetője szintén a csalódottak közé tartozónak vallja magát, bár más szempontból. „A rendszerváltásban Magyarország rendkívüli magaslatokat ért el. A világ becsülte, majdhogynem olyan piedesztálon állt mint 1956-ban, és ha most megnézzük ehhez a pozícióhoz képest, saját népünk szemében is, meg a világ szemében is, sokkal lejjebb vagyunk. Ezt én ott Lakiteleken, kissé nyers kifejezéssel stratégiai vereségnek neveztem.” Azokról a meghívottakról akik '87-ben nem voltak jelen azt nyilatkozta: „Az átalakulásban, a programok kialakításában szerepük van. És Lakitelek nem egyszerűen valamilyen emlékező gyülekezet volt szombaton, hanem egy olyan elszánt társaság, amelyik keresi a kiutat a válságból. 1987-ben még az volt a kérdés, milyenek a magyarság esélyei. Ma sokan, keserűbben azt kérdezik vannak e a magyarságnak esélyei.” A távolmaradókról annyit mondott: „Önszántukból döntöttek így, hiszen a társadalmi és a politikai polarizálódás a mi szemünk előtt folyt. Olyan külön utakat is teremtett amelyek, most már nem találkoznak. Például a mai MDF parlamenti képviselőcsoportjának egyik tagja sem volt jelen a lakitelki találkozón, az alapító atyák mind ott voltak, de ma egyik sincs az MDF-ben, kizárták őket.”

Elek István Lakitelki beszédéből:
"…vannak itt reformkommunisták és vannak e népi tábor képviselői. Én úgy érzem, hogy mi nem egy táborban vagyunk, ezzel nem akarok semmi rosszat mondani, csak egyszeruen másképpen éltük meg ezeket az évtizedeket, más a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyünk. Én más pozícióban vagyok egy iskolában, ahol nyomorgat egy községi párttitkár a hülyeségeivel – és Pozsgay Imre, aki a Népfrontban mégiscsak ennek a politikai elitnek az egyik felelős vezetője, akármennyire korlátozott is a Népfront szerepe és a Népfront élén Pozsgay Imrének a szerepe." Forrás: www.jancso.film.hu

Elek István akkori felszólaló szerint: „Ahogy a szervezők is mondták, nincs mit ünnepelnünk. Ezt a véleményüket osztom. A mai Magyarország problémáiról beszélni, ezért hívták össze az embereket. Akkor az MszMP reform-irányzattól, a népi-nemzeti mozgalmon át a demokratikus ellenzék tekintélyéig elég széles szellemi koalíció képviselői voltak ott. Ma az elég radikálisan szemben álló két Magyarország közéleti tábora közül csak az egyikhez tartozók voltak jelen. Sőt a mai MDF-hez tartozók közül nem volt senki. A kormánypárti kötelékekben harcoló egykoriak közül pedig nyilván senki, ha meg is kapta a meghívót. A különféle viták után, amik az elmúlt húsz évben az MDF alapító szellemi tekintélyei között is időről-időre kirobbantak, most elég nagy egységben tudtak egymás mellett megjelenni. Ahogy hallottam a lényeges tekintetben nem volt eltérés a diagnózisban közöttük, a mai magyar társadalmi, politikai válság leírásában, minősítésében, és még a kiút keresésében se nagyon. Ami ugye elég meglepő, hogy ha figyelembe vesszük, hogy Csurka István is beszélt.”

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását