A Berlinben nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás ugyanakkor arra mutatott rá, hogy az elmúlt időszakban leginkább a terrorizmus miatti aggodalom erősödött. Mindennek súlyát csak növeli: a felmérés közvetlenül az előtt készült, hogy Németországban az elmúlt hét elején minden idők egyik legfenyegetőbb merényletkísérlet-sorozatát leplezték le. Különösen az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások óta erősödött a terrorizmustól való félelem, az emberek egyre inkább érzik úgy, hogy Németország is a nemzetközi terror egyik legfőbb céltáblájává vált.
Mindennek ellenére nem a terrorista merényletektől való félelem áll az első helyen a "tizenhatos" listán, hanem azt a növekvő árak miatti aggodalom vezeti. Ez a félelem szinte állandó az euró 2002-ben történt bevezetése óta, de talán még soha nem volt olyan erős, mint most. Mindez persze nem véletlen, az elmúlt hónapokban jelentősen növekedett elsősorban az élelmiszerek, köztük a tej- és tejtermékek, a különböző húsok, valamint a kenyér ára. De ebben az évben a német polgároknak a korábbinál több adót is kellett fizetniük, emelkedett a gáz ára, s mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk, amikor a benzinkutaknál tankolni akartak.
Csaknem teljesen új ugyanakkor a különféle természeti katasztrófák miatti félelem. Persze az elmúlt időszakban ezekből is jócskán kijutott a németeknek, az orkánok, az áradások, vagy épp az elviselhetetlen hőség ezt az országot sem kímélték. Ezért a megkérdezettek csaknem hatvan százaléka azon a véleményen volt, hogy a klímaváltozás káros hatásainak következményei már nemcsak Indiát vagy éppen Mexikót fenyegetik, hanem Németországot ugyanúgy. A természeti katasztrófák miatti félelem egyes tartományokban - elsősorban Bajorországban és Észak-Rajna-Vesztfáliában - még az áremelkedések kapcsán érzett aggodalmakat is felülmúlta.
S hogy mitől félnek még a németek? A felmérés szerint az öregedéstől, attól, hogy ápolásra kényszerülnek, és ennek kapcsán természetesen egy súlyosabb betegség lehetőségétől. Mindehhez persze természetszerűleg hozzájárult az is, hogy éppen az elmúlt években kellett rádöbbenniük: ezen a téren immár egyre kevésbé számíthatnak az állam szociális gondoskodására, s a társadalom öregedésével párhuzamosan az idősek ellátása érdekében egyre több saját erőfeszítésre van szükség.
Felettébb elégedetlenek a németek a politikusok munkájával, ami - mint a szakértők rámutattak - többé-kevésbé jellemző a többi nyugati demokráciára is. Ennek hatása ugyanakkor kettős, mert miközben az állampolgárok aggódnak az ország jövője miatt, növekszik önbizalmuk, s a mind kevésbé hagyják magukat orruknál fogva vezetni a politikusok által.
Mindazonáltal a "félelemindex" idén csak 44 százalékos volt, azaz némiképp alacsonyabb a tavalyi 46 százaléknál. Egyébként az eddigi rekord 51 százalék volt, amelyet közvetlenül az iraki háború kirobbanása után "mértek".
Végül még két érdekesség: az egyik az, hogy a német nők idén is jobban aggódtak a férfiaknál, míg a másik, hogy a házasság esetleges felbomlása miatti félelem mind a férfiak, mind a nők körében a lista utolsó helyén állt.
