2009. január 1-jén megszűnik az OEP

A tervek szerint 5-8 biztosító nemzetközi pályázat útján léphet be a magyar piacra és 2008-ban kezdődhet meg a társaságok részéről az ügyfelek "toborzása". Ha valakinek egy év alatt sem sikerül társaságot választani, ő sem marad biztosító nélkül. Az így "kimaradók" területi sorsolás alapján kerülnek biztosítókhoz. Nyitott kérdés még az, hogy a lakosság egy részének ilyetén való "szétosztásánál" figyelembe kell-e venni, hogy melyik biztosítónál már hányan biztosítottak – mondta az egészségügyi miniszter.

Horváth Ágnes hozzátette: a biztosítottak után a társaságok korrigált fejkvótát kapnak, amit kor, nem, betegség és esetleg lakóhely szerint osztanak szét. A lakosság azonban egy évben egyszer – ha úgy gondolja – társaságot válthat. A biztosítók szerződnek az egészségügyi ellátókkal, de azt a társaság dönti el, hogy melyik intézménnyel kötnek szerződést. Ennek következtében megszűnik az intézmények által sokat kifogásolt teljesítményvolumen-korlát, amely jelenleg megszabja, hogy egy intézménynél mennyi beteg látható el szakmacsoportonként.

Az állam szabályozni kívánja a biztosítók működési költségét (beleértve a reklámköltséget is), a nyereségét, és az állampolgárok által befizetett járulékmértéket is, amely nem emelkedhet az új egészségbiztosítási rendszerben.

Ezen kívül minden társaságnak szavatoló tőkét kell képeznie (a jegyzett tőke mellé), amelyből pótolja a működésből adódó esetleges veszteséget. Az ellátásokat magában foglaló biztosítási csomagnál – amely alatt a jelenleg társadalombiztosításban elérhető szolgáltatásokat kell érteni – kevesebbet nem kínálhat egy biztosító – mondta Horváth Ágnes.