A tízmilliós országban hagyományosan az 5,5 milliós lélekszámú Flandria adja a miniszterelnököt. Ezúttal a legnagyobb esélye a posztra a kereszténydemokrata-flamand nacionalista kartell vezetőjének, Yves Leterme-nek van.

A legnagyobb flamand régióban, az antwerpeniben ezúttal is jól szerepelt a szélsőjobboldali Flamand Érdek, a korábban rasszista nézetei miatt betiltott Flamand Blokk utódpártja - és valószínűleg megszerzi a második helyet. Szövetségi szinten azonban esélytelen. Belgiumban a pártok a holland nyelvű flamand, illetve a francia ajkú vallon régióban is elindulnak, és két helyen együttesen szerzett eredmény alapján dől el, kik kerülnek be a törvényhozásba, és ki alakíthat kormányt.

Az új koalíciós kombináció valószínűleg csak hetek múlva derül ki. A belga választást bonyolítja a flamand, a vallon, valamint a szövetségi szinten jelentéktelen német közösség választási eredménye. Bizonyos kérdésekben előbb jut például egyezségre egy flamand párt flamand ellenzékével, mint a vallon testvérpárttal - főként, amikor a szövetségi jogkörök megnyirbálásáról van szó.

Belgiumban, ahol kötelező a választásokon való részvétel, 7,7 millióan adták le voksukat, eldöntve a 150 parlamenti és 71 szenátusi képviselői hely sorsát. A választóhelyiségek reggel nyolc órakor nyitottak, a hagyományos szavazás délután egykor, az elektronikus három órakor zárult.

Elismerte vereségét Guy Verhofstadt távozó belga kormányfő a vasárnapi parlamenti választások után. "A választások eredménye világos. A szavazó másik többséget választott, mint amely a utolsó nyolc évben vezette az országot" - jelentette ki a flamand liberális Verhofstadt újságírók előtt pártja brüsszeli székhelyén. Az eddigi részeredmények szerint a távozó kormánykoalíció négy pártjának (a vallon, illetve a flamand liberálisoknak és szocialistáknak) nem lesz többsége a törvényhozásban. A győztes flamand kereszténydemokrata párt 1999 óta volt ellenzékben. Vezetője, Yves Leterme kap nagy valószínűség szerint kormányalakítási megbízást.