Washington "erkölcsi kötelességei"

Christopher Leinberger, a Brookings Intézet vendégkutatója szerint bő 20 év múlva Washington belvárosában már nem lesz üres parcella, ahova új épületeket lehetne építeni. A szakértő szerint a környezetvédelem miatt is felfelé kellene terjeszkedni, hiszen a lakosság sűrűségét növelve mérsékelni lehetne az ingázók autóforgalmát, a légszennyezést.

A francia Pierre L,Enfant által több mint 200 éve tervezett Washington D.C. laposságával tűnik ki az amerikai városok közül, közismert, hogy itt törvény tiltja a magasépületek emelését. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem a 185 méteres Washington-emlékmű a mérce, és a törvényhozók nem is azért döntöttek a magasságkorlátozásról, hogy egy épület se szárnyassa túl a 96 méter magas Capitoliumot. Az amerikai kongresszus 1910-ben hozott törvényt arról, hogy a fővárosban nem állhat olyan épület, amely több mint 7 méterrel magasabb, mint az út szemközti épületeitől mért távolság. A szigorú szabályozás azután született, hogy 1894-ben szinte közfelháborodást váltott ki, amikor elkészült az 54 méteres Cairo lakóépület.

A magasabb épületek építése, illetve a vonatkozó tilalom évtizedek óta heves viták tárgya. A washingtoni polgármester megrendelésére készült 2003-as tanulmány szerint az elmúlt 20 évben például 10 milliárd dollárral lehetett volna növelni a főváros adóbevételeit, ha legalább 54 méterre emelik az épületek magasságának felső határát.

A magasépületektől viszolygók azonban ma ugyanolyan hisztérikusan reagálnak, mint száz éve. Patti Gallagher, a fővárosi városfejlesztési bizottság ügyvezetője például azt hangoztatja: ez egy tervezett város, amelynek látványai, közterei szentek. Véleménye szerint D.C. éppen a magasság-törvényként emlegetett korlátozásnak köszönhetően tudta megőrizni a felhőkarcolókkal telezsúfolt többi amerikai nagyvárostól elütő egyedi arculatát.

A magas építkezés ellen tiltakozók abba sem mennek bele, hogy a tilalmat legalább a külvárosokban vagy a forgalmas metróállomások közelében oldják fel, miközben megóvnák a történelminek nevezett negyedeket például a Capitolium előtti füves sétány környékén vagy a Fehér Házat a törvényhozással összekötő Pennsylvania sugárút térségében. A tiltakozók szerint az egész város képét elrontaná, ha bármelyik városrészben magasépületek emelkednének.

A The Washington Post szerdai száma szerint ha a belvárosi építkezés a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor körülbelül 2027-re elfogy az üres telek. Ennek ellenére nem látszik sok esély arra, hogy a magasság-törvény változzon, a felhőkarcolók Washingtonba telepítését ugyanis túl sok kongresszusi képviselő ellenzi.