Magyarország "elkötelezett az integráció céljai mellett, ezen túl pedig látják és elismerik, hogy aktívan részt vesz a közösségi politikában, támogatja a bővítési folyamat továbbvitelét és az integráció mélyítését, a szomszédságpolitikában pedig hozzáadott értéket képvisel" - hangsúlyozta az Európai Bizottság tagja Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának harmadik évfordulója alkalmából tett nyilatkozatában.

A volt külügyminiszter kitért arra is, hogy az ország problémái nem az uniós tagságból fakadnak; a magas államháztartási hiánynak és az államadósságnak nincs köze az uniós tagsághoz, viszont csökkentésük éppen az EU-s tagságnak köszönhetően kedvezőbb lehet. Arra a kérdésre, hogy befolyásolhatja-e Magyarország európai megítélését a magas államháztartási hiány, az Európai Bizottság tagja úgy fogalmazott, ha a Brüsszel által elfogadott konvergenciaprogramban foglaltakat végrehajtják, jó pályára áll a gazdaság, jó úton halad az ország pénzügyi stabilitásának megteremtése.

Kovács László kifejtette: nem érzi úgy, hogy Magyarország drámai módon lemaradt volna a 2004-ben csatlakozott országokhoz képest, legfeljebb korábbi előnye csökkent. Az ország európai uniós csatlakozási szerződését annak idején aláíró politikus szerint Magyarország és a 2004-ben csatlakozott többi állam számára az EU-s tagsággal gyorsult a gazdasági növekedés, szabaddá vált az utazás, a tanulás, egyre inkább szabad a munkavállalás, és a volt szocialista országokban az EU-hoz történő csatlakozással vált teljessé a rendszerváltás.

Egy kérdés kapcsán az Európai Bizottság tagja elmondta: a budapesti zavargások nem ingatták meg Magyarország megítélését.

A Fidesz szerint Kovács Lászlónak igaza van, hiszen Magyarország problémája az, hogy szocialista kormányzás alatt a térség éllovasából a térség sereghajtójává vált.