Az izraeli kormányszóvivő sem tartotta kizártnak, hogy Jerikó lesz a következő helyszín, ami azt jelentené, hogy a két politikus először ül tárgyalóasztalhoz egy palesztin városban. A konfliktus olyan kulcskérdéseiről, mint a majdani határok, a palesztin menekültek hazatérésének kérdése vagy Jeruzsálem jogi helyzete Olmert nem akart tárgyalni, elsősorban amiatt, mert az új palesztin nemzeti egységkormány is vonakodik elismerni Izrael létezési jogát.

Terítékre kerültek humanitárius kérdések is, többek között a határforgalom és Ciszjordánia zárlata. Ejszin a találkozó előtt kijelentette: Izrael nem zárkózik el az arab békekezdeményezés megvitatásától sem. Az indítványban az arab országok felajánlották kapcsolataik rendezését a zsidó állammal, amennyiben Izrael visszavonul 1967-es határai mögé. A szokásos heti kormányülés előtt Olmert miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy Izrael kész tárgyalásokat kezdeni az arab országok bármely csoportjával a szaúd-arábiai békekezdeményezésről, amelyet az Arab Liga legutóbbi, rijádi csúcstalálkozóján felújítottak.

Livni külügyminiszter vasárnap Jordániába utazott, hogy megbeszélést folytasson az arab indítványról. Olmert és Abbász találkozója az előrejelzésekhez képest korábban, közép-európai idő szerint délután negyed egy óra tájban kezdődött meg az izraeli miniszterelnöki rezidencián. A két politikus először találkozott egymással azóta, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter márciusi közel-keleti körútján bejelentette: az izraeli kormányfő és a Palesztin Hatóság elnöke ezentúl kéthetente megbeszélést tart. Politikai megfigyelők nem számítottak komoly előrelépésre, és Száeb Erekát - Abbász magas rangú tanácsadója - szintén úgy vélekedett, hogy "nem szabad csodát várni" a találkozótól.