"Magyarország szégyene, hogy az elmúlt hat év alatt nem sikerült ezt a törvényt elfogadni és egyértelművé tenni" - mondta egy, a kőszegi zsidó munkaszolgálatosok emlékére rendezett gyászmegemlékezésen azon a helyen, ahol a 1944-45-ben több ezer zsidó munkaszolgálatost tartottak fogva, dolgoztattak halálra és ahol Magyarország egyetlen gázkamrája működött egy napig.

Suchmann Tamás elmondta: szeretné elérni a benyújtandó törvényjavaslat ötpárti támogatását, ennek érdekében hamarosan kezdeményezik az egyeztetést a többi parlamenti párttal. Szavai szerint az lenne a legjobb, ha a törvényjavaslatot együtt nyújtanák be.

A szocialista politikus megfogalmazása szerint a gyűlöletbeszéd elleni törvény elfogadásával véget lehetne vetni annak a rendkívül káros folyamatnak, amely a politikai közbeszédben és közgondolkodásban az utóbbi időben egyre nagyobb teret kapott.

"Az elmúlt hatvan év sem volt elég ahhoz, hogy szembenézzen magával a társadalom, és helyére tegye az ordas eszmék pusztítását, történelmi személyiségek szerepét a pusztításban". Hangsúlyozta: a második világháború és a fasizmus nem a zsidóság ügye és nem kizárólag a zsidóság tragédiája volt, hanem egész Európa, az egységes európai kultúrnemzeté.

"Ezért kell a mai magyar politikusoknak elgondolkodniuk azon, hogy lehet-e értelmezési kérdés a holokauszt után több mint hatvan évvel az árpádsávos zászló, és ezért kell elgondolkodnia az európai politikusoknak azon, hogy ez lehet-e vitakérdés, hogy egyértelmű állásfoglalás kell az újfasiszta mozgalmakat illetően" - mondta.