A fiatal azeri katonatiszt, aki azért jött Budapestre, hogy angolul tanuljon, a vád szerint 3 éve egy éjjel baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. A Fővárosi Bíróság tavaly aljas indokból, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt nem jogerősen életfogytiglanra ítélte a férfit. A védelem fellebbezett az ítélet ellen, így került a táblára az ügy.
A csütörtöki tárgyaláson az ügyvéd főként azzal érvelt, hogy a vádlott elmebeteg. A védelem szerint nem lehet normális, aki magát "harci helyzetbe képzelve" baltával ront egy alvóra, majd mikor megölte, odaszól a szomszéd ágyon fekvő magyarnak: téged nem bántalak, ezt követően be akar törni a következő kollégiumi szobába, hogy egy újabb örményt meggyilkoljon.
Az ügyvéd szerint a másfél évtizeddel ezelőtti örmény-azeri konfliktus okozta poszttraumás stressz miatt a férfi csak korlátozottan beszámítható, tudata sérült. Az ügyvéd megjegyezte, hogy védencét a hazájában hősnek tekintik, az örmény megölését nem tekintik bűnnek, ez "egész más szubkultúra, amit nem fogunk megfejteni".
Ugyanakkor az ügyész azt hangsúlyozta, az eset egyetlen nagy kérdése, hogy miként kell megítélni, amikor valaki háborús körülmények között nő fel és büszkeséggel tölti el az ellenség megölése békeidőben, egy harmadik országban. Maga az emberölés kellően felderített, bár minden ügyben ennyi bizonyíték állna rendelkezésre - tette hozzá az ügyész.
Kifejtette: népek egymás elleni gyűlölködése nem elmeorvosi kategória, a háború mindenkit megvisel, de ez önmagában nem lehet ok arra, hogy valakit elmebetegnek lehessen tekinteni. Az ügyész szerint a vádlott az eljárás során nem mutatott megbánást, csak magát sajnálta, és zavart elméjűnek próbált mutatkozni.Az ügyész az elsőfokú ítélet jogerőre emelését indítványozta. A sértett jogi képviselője a tárgyaláson azt emelte ki, hogy a brutális cselekmény mozgatórugója a hőssé válás volt.
Az ítélőtábla várhatóan délután kihirdeti jogerős döntését.
